Infostart.hu
eur:
390.18
usd:
339.42
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Az áradó Rába Sárvárnál 2024. június 14-én.
Nyitókép: MTI/Katona Tibor

Siklós Gabriella: fontos, hogy mi következik a tetőzés után

A Borisz ciklon hatására az elmúlt napokban rendkívül sok csapadék hullott a Duna vízgyűjtő területein. A hétfő hajnali magyarországi helyzetről Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőjje számolt be az InfoRádióban.

A Borisz ciklon északabbra húzódott, így tehermentesült a Mura a Rába és a Dráva folyó vízgyűjtő területe, ugyanakkor a Duna vízgyűjtő területére, a Bécsi-medencére, az Enns és a Traun folyók környékére és a Felső-Dunára nagy mennyiségű csapadék érkezett. Emiatt a Duna magyarországi szakaszán mindenhol a harmadfokot meghaladó árhullámra kell számítani - mondta az InfoRádiónak Siklós Gabriella.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője szerint most a Szigetközben a legkritikusabb a helyzet, ahol az védvonalak mentén a katonaság segítségét is igénybe kell venni. A Lajta folyónál pedig szükségtározó megnyitása lehet szükséges Mosonmagyaróvár lakossága védelmében.

2013-ban 891 centiméteres volt a legnagyobb mért vízállás, most feltehetően a 800 centimétert meg fogja haladni ez az érték - emelte ki a szóvivő. Hozzátette, hogy a szakemberek 4-5 napos előrejelzéseket látnak, így arra nehéz válaszolni, hogy meddig tart az árhullám. Attól is függ, hogy a meleg időjárás visszatérése esetén mikor indul meg az olvadás a vízgyűjtő területeken, mert az még elnyújthatja az apadást.

"Egy árhullámnál, a vízügyes szakemberek számára általában a tetőzés is fontos dolog, de sokkal fontosabb az, hogy utána mi következik" - mondta a szóvivő, aki szerint az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a töltések jó állapotban vannak.

A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság közösségi média oldalán további részleteket is lehet találni az árvízi védekezésről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×