eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapítója beszédet mond az Egységben Magyarországért kampányzáró rendezvényén Budapesten, a Madách téren 2022. április 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A köznevelési törvénybe ütközhet Iványi Gáborék iskoláinak bezárása

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség az iskolabezárások jogszerűtlenségére hivatkozva azonnali jogvédelmet kért, de beadványukat mindeddig nem bírálták el.

A köznevelési törvénnyel és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásáról szóló rendelettel is ütközhet az, ahogy a kormányhivatalok megszüntettek Iványi-féle intézményeket - írja a Népszava.

Számos jogszabályi előírást figyelmen kívül hagyhatott a Fővárosi Kormányhivatal és a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal, amikor arról döntöttek, hogy „tetemes tartozások” miatt, tanévkezdés előtt egy-két munkanappal visszavonják az Iványi Gábor lelkész által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) budapesti és szegedi iskoláinak működési engedélyét. Több mulasztás szakértők szerint ahhoz kapcsolódik, hogy a MET-féle Wesley iskolákba több száz, javarészt szegény családokból származó, halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s, vagyis sajátos nevelési igényű (például autista) gyerek jár - írja a portál.

A kormányhivatalok szerint ők a gyerekek érdekében jártak el és gondoskodtak a tanulók elhelyezéséről azzal, hogy kijelöltek néhány állami iskolát, amelyek közül a szülők választhattak. A Nemzeti köznevelési törvény viszont úgy fogalmaz: az SNI-s tanulók megfelelő ellátását biztosító iskolát a szülők választhatják ki az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.

Azt, hogy sem a szülők, sem a szakértők véleményét nem vették figyelembe a Wesley-iskolák bezárásakor, jól mutatja, hogy a budapesti iskolák megszüntetése után, több esetben vidéki – például nyíregyházi vagy ózdi – intézményeket jelöltek ki a gyerekek számára.

Az SNI-s gyerekek különös odafigyelést, speciális nevelést-oktatást igényelnek, amit szintén a köznevelési törvény ír elő: a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani; a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő speciális tanterveket, gyógypedagógusokat, konduktorokat kell alkalmazni; meg kell vizsgálni, biztosítható-e az SNI-s tanulók ellátásának folyamatossága; a szakértői bizottság sem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A Wesley-iskolák bezárásában érintett szülők viszont arról számoltak be: a kormányhivatal által kijelölt intézmények között voltak, amelyek arra hivatkozva utasították vissza gyermekeik felvételét, hogy nincs elég hely vagy nem rendelkeznek az SNI-s tanulók ellátásához szükséges feltételekkel.

A köznevelési törvény rendelkezik arról is, hogy egy oktatási intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről csak az intézkedési év májusának végéig lehet dönteni, vagyis nem lehet egy iskolát tanévkezdés előtt néhány nappal megszüntetni. A kormányhivatalok irányításáért felelős Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium ezzel kapcsolatban azt írta a portálnak, hogy ez csak arra az esetre vonatkozik, ha a fenntartó dönt az átszervezésről, megszüntetésről, a Wesley-iskolák esetében pedig nem ez a helyzet.

A MET budapesti iskoláit – júliusi adatok szerint – összesen mintegy 150 millió forint, a szegedi intézményt további 140 millió forint adó- és közműtartozások miatt zárták be. A MET az iskolabezárások jogszerűtlenségére hivatkozva azonnali jogvédelmet kért, de beadványukat mindeddig nem bírálták el.

A MET anyagi nehézségeit az okozza, hogy 2012-ben jogellenesen elvették tőlük az egyházi státuszt, melynek következtében számos többletforrástól estek kell. 2019 után ugyan visszanyerték státuszukat, ám anyagi erőforrásaik nem javultak. Az éveken át elmaradó finanszírozási tételek az Alkotmánybíróság szerint is kártérítési igények alapját képezik, ezért a MET kártérítési peres eljárást is indít.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×