eur:
398.27
usd:
372.27
bux:
69536.56
2024. június 16. vasárnap Jusztin
Nyitókép: Pexels.com

Így használjuk a digitális egészségügyi megoldásokat

A magyarok 80 százaléka használja az e-receptet, a páciensek kétharmada pedig kért már online vizsgálati időpontot. A mesterséges intelligencia (AI) alapú egészségügyi megoldások is egyre ismertebbek.

Az internethasználó felnőtt lakosság körében a koronavírus-járvány után 91 százalékra nőtt azok aránya, akik egészséggel és betegséggel kapcsolatos kérdésekben használják a világhálót. Az online információgyűjtés legfontosabb felületei továbbra is a weboldalak, a közösségi média platformjai és a videómegosztó oldalak. A páciensek mintegy 70 százaléka az orvoshoz fordulás előtt és után is felkeresi ezeket a forrásokat.

A kutatók egy 2021-es felmérésükhöz képest új elemként arra is kíváncsiak voltak, hogy a lakosság hogyan viszonyul a mesterséges intelligencia alapú egészségügyi megoldásokhoz. A válaszadók közel 30 százaléka pozitívan, közel ugyanennyien negatívan, 40 százalékuk pedig semlegesen foglalt állást ebben a kérdésben. A mesterséges intelligencia különböző egészségügyi szűréseken, diagnózis-alkotásban, leletértelmezésben való használatáról a megkérdezettek közel 45 százaléka hallott már - írja a semmelweis.hu.

„A digitális technológiák ismertsége – mint az e-recept, online időpontfoglalás, beutalókérés, EESZT felület – mintegy 90 százalékos. A megkérdezettek 70-80 százaléka pedig már használta is ezeket. Az elmúlt három évben a szenzorokat, okoseszközöket, applikációkat is egyre többen alkalmazzák, az utóbbi kettőt a megkérdezettek mintegy fele, az igény ezekre óriási”– mondja Győrffy Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense, a kutatás egyik vezetője. Hozzáteszi: az új, országos felmérésből az is kiderült, hogy manapság a 60 év feletti korosztály egyre nyitottabb a digitális megoldásokra, sokan okostelefont és internetet is használnak. Ennek a korosztálynak azonban továbbra is a személyes orvos-beteg találkozó a legfontosabb, a digitális megoldások másodlagosak, csak kiegészítő jellegűek. Ugyanakkor a távvizit, távdiagnosztika használata csak 14 százalék, a páciensek azonban – ha lenne rá lehetőségük – a jelenleginél nagyobb arányban próbálnák ki ezeket – emeli ki a kutató.

„A digitális megoldásokkal kapcsolatos igények magasak, az érintettek jelentős része szívesen venné, ha kezelőorvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat, megbízható applikációkat, 80 százalék azok aránya, akik szeretnék, ha e-mailben is kommunikálhatnának, képeket oszthatnának meg. A betegek több mint fele akár a közösségi médiát is szívesen használná az orvossal való kapcsolattartásra” – mondja dr. Girasek Edmond, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa, a kutatás másik vezetője.

A kutatók kérdéssora arra is választ keresett, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhatnak a digitális megoldások.

A megkérdezettek az előnyök között leginkább továbbra is a kényelmet, a hatékonyságot és az időspórolást emelték ki, a hátrányok és kockázatok között pedig azt, hogy az ellátás személytelenebbé válik, sokszor félreértelmezhetők a velük megosztott, az egészségügyi állapotukra vonatkozó adatok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már félórányi vízipipázás is rendkívül káros lehet, a fogimplantátum körüli szövetet is tönkreteheti

Már félórányi vízipipázás is rendkívül káros lehet, a fogimplantátum körüli szövetet is tönkreteheti

A dohánytermékek közül a füstmentesek károsítják leginkább a fogimplantátumot – derül ki a Semmelweis Egyetem tanulmányából. Az intézmény Fogpótlástani Klinikájának docense az InfoRádióban elmondta: a dohánytermékek olyan káros anyagokat tartalmaznak, melyek a lágyszöveteknek és az alattuk lévő csontszövetnek is árthatnak, extrém esetben pedig a fogimplantátum elvesztéséhez is vezethet a dohányzás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.17. hétfő, 18:00
Fürjes Balázs a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja
Gyulay Zsolt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
Már nem olyan súlyos a munkaerőhiány az EU-ban

Már nem olyan súlyos a munkaerőhiány az EU-ban

Az üres álláshelyek aránya 2,6%-ot tett ki az EU-ban 2024 első negyedévében, vagyis nem változott a mutató az előző negyedévhez képest. Az előző év azonos időszakához képest azonban 0,3 százalékponttal csökkent a ráta – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. Ezzel folytatódott az a közel két éve tartó trend az unióban, hogy a betöltetlen állások aránya csökken vagy stagnál. Ez nem is meglepő, hiszen az EU gazdasága az elmúlt négy negyedévben csak minimális mértékben (0,1, illetve 0,3%-kal) tudott bővülni az előző negyedévekhez képest. Az üres álláshelyek hazai aránya 2,2% volt az idei év első három hónapjában, amivel hazánk a tagországok középmezőnyében helyezkedik el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×