Bizonytalan továbbra is az Erasmus-program folytatása, a modellváltott egyetemek esetében kétségessé vált az ösztöndíjprogram, és csak most június 30-ig biztosított ez a program. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, hogy november óta nem kapnak választ arra a levére, amelyben a magyar kormány az Európai Bizottság felvetéseire reagált. Ebben jelezte, hogy elfogadja a kuratóriumi tagok kétszer hat évre történő megválasztását, illetve az úgynevezett egyéves lehűlési időt, de azt nem azt nem, hogy zárják ki a magyar rektorokat a fenntartó testületekből. Az államtitkár hozzátette, hogy az oktatási biztossal megegyezésre jutottak, hogy szükséges a folytatás, de a pénzügyi biztos blokkolja a válaszadást.

Arról is beszélt, hogy noha most kifutnak az Erasmus-ösztöndíjak, de új magyar program indul, a Pannónia Program, ami "számtalan dologban jobb, mint az Erasmus+ program, de mi szeretnénk az Erasmus+ programot mindenkinek is biztosítani, mert ez egy jogos jussunk".

Hankó Balázs szerint tisztességtelen, amit Brüsszel tesz, mert politikai játszmákat folytat és a fiatalokat, a diákokat és a kutatókat használja zsarolási tétként. A Pannónia Programban tízmilliárd forintból nyolcezer fiatalnak biztosítanak nemzetközi csereprogramokat, a világ vezető egyetemeire juthatnak el úgy, hogy az Erasmusszal ellentétben teljes kreditelismerés van, és ha kell, akkor a tandíjat is állja a program. Külön összeget, kétmilliárd forintot különítettek el arra, hogy a Top 250 egyetemre menjenek el a magyar diákok külföldi cseretapasztalatot szerezni.

Jöhet az uniós diploma

Az Európai Bizottság előkészít egy új felsőoktatási javaslatcsomagot, ennek a tárgyalása a most júliusban kezdődő magyar uniós elnökség idejére eshet, ami Hankó Balázs szerint azért is érdekes, mert például Magyarország uniós elnökként úgy fogja az Erasmus meg a Horizon programokat koordinálni, hogy ki van a programokból zárva. "Az Európai Bizottság elkészített egy úgynevezett európai felsőoktatási csomagot. Európai diplomát akar, de úgy akarja harmonizálni az európai diplomákat, hogy legyen egy olyan brüsszeli testület, amely megmondja, hogy mely diplomák számítanak európainak" – mondta az államtitkár. Jelezte azt is, hogy lenne egy európai minőségbiztosítási harmonizáció, ami azt jelentené, hogy szintén a brüsszeli bizottság által felhatalmazott testület mondaná meg, hogy milyen egyetem adhat európai diplomát, és ehhez rendelnék az uniós forrásokat. Hankó Balázs szerint ez "roppant veszélyes". Egyrészt erősödne az agyelszívást, másrészt a forrásokkal kétsebességes európai egyetemeket alakítanának ki, ami alapvetően írja fölül a nemzeti hatáskörben tartott felsőoktatást.

"Mi azt támogatjuk, hogy közös diplomaprogramok legyenek, egyetemek közötti együttműködések által váljék értékesebbé, megőrizve az adott nemzeteknek a kultúráját, a hagyományait, az értékítéletét és a specialitásait. Európának versenyképesebbé kell válni, ez egészen biztos, de versenyképesebbé ilyen brüsszeli harmonizációval még semmi nem vált" – jelentette ki az államtitkár.

A Neumann János Program az innovációt hivatott segíteni az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolásával, a legfőbb célkitűzése, hogy Magyarország 2030-ra legyen Európa top 10 innovátora, legyen top 100-as egyetem, legalább három EU top 100-as egyetem. Hankó Balázs közölte, a közeljövőben az innovációs együttműködésre 340 milliárd forintnyi pályázat lesz, ennek egyik fele a 147 milliárdos innovációs programstratégia, a másik pedig 193 milliárd forintnyi uniós forrás, amelyet megelőlegez a magyar kormány. Most májusban végéig várják a pályázatokat, az egyetemek gazdasági szereplők szándéknyilatkozataival együtt nyújthatják be arra, hogy milyen olyan kutatási, innovációs teret fognak fejleszteni, ahol együtt kutat az ipar és az egyetem.

Egyetemi bérfeszültség

Hankó Balázs arról is beszélt, hogy a modellváltott egyetemeken biztosított a finanszírozás, a közfeladat-finanszírozási szerződéssel hat évre rögzítetten, kiszámíthatóan, de idén már minden második forint teljesítményalapon juthat el az egyetemekhez.

Az állami fenntartású egyetemeken viszont van bérfeszültség, ezt elismerte az államtitkár, mert a modellváltott intézményeknél magasabb a bérszint, de ott a fenntartó alapítványok döntenek róla, míg a többi intézményben állami bérstruktúra van. "A kormány álláspontja az, hogy jogosak a bérkövetelések, ellenben türelmet kérünk, mert a háború miatti költségvetési helyzet feszes, viszont készül az az anyag, amit a kormány megtárgyalhat, amelynek az első lépése az, hogy mit lehet alapbéresíteni, és aztán abban milyen további előrelépések lehetségesek" – mondta a felsőoktatásért felelős államtitkár, de hozzátette, az állami fenntartású egyetemek költségvetése 32,5 szélázalékkal emelkedett 2022-höz képest.

A felsőoktatási jelentkezésekről elmondta, hogy örömteli, hogy már a második évben több mint 120 ezren felvételiznek, ezen belül egyre több a műszaki, természettudományi, mérnök, informatikusi jelentkezés. Ezenkívül minden második jelentkezés vidéki egyetemre történik meg, és megduplázódott a harminc év feletti felvételizők száma. A pedagógusképzésre jelentkezők száma is a két évvel ezelőtti adatokhoz képest megduplázódott, és ehhez kapcsolódik, hogy készül egy törvénymódosító csomag, ami kiemelten foglalkozna a tanárképzés jövőjével. Már el is indult egy pilotprojekt, amelynek lényegi eleme, hogy a tanárképzés önállóan valósul meg az egyetemeken belül.