eur:
388.87
usd:
358.59
bux:
68095.19
2024. május 30. csütörtök Janka, Zsanett
Nyitókép: Pixabay

Tudományos tény: rákmegelőző hatása van a böjtölésnek - részletek

Márpedig mivel egyre fiatalabbakra támad a végbéldaganat, mind nagyobb hangsúly tevődik a megelőzésre, a tudatos életmódválasztásra. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa minden kérdést tisztáz.

Egyre fiatalabb korosztálynál diagnosztizálják a végbéldaganatot, a tendenciák szerint öt éven belül minden negyedik-ötödik végbéldaganatos beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki, ezért is fontos

  • az egészséges étrend,
  • a rendszeres mozgás és
  • az elegendő alvás.

Ugyanis - mint az a Semmelweis Egyetem közléséből kiderül, az emésztőrendszeri betegségek megelőzésében is fontos szerepet kap a bél mikrobiom, vagyis a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok összessége, ami olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk: minden emberé más, a bélrendszerünk különböző szakaszain pedig eltérő az összetétele. Beleink egészségét a megfelelő tápanyagbevitel mellett, kellő mennyiségű alvással és sporttal is javíthatjuk, és akár

az is segíthet ebben, ha időnként csökkentjük a kalóriabevitelt, időszakosan vagy átmenetileg böjtölünk.

A böjtölés élettani hátterére – vagyis az úgynevezett autofágia mechanizmusára – az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá még inkább.

"Ez a görög szó az önemésztést jelenti, vagyis amikor a sejtjeink a már nem jól működő sejtalkotórészeket lebontják, és ezeket újra felhasználják vagy energiát termelnek belőle" – magyarázta Leiszter Katalin.

A sejtmegújulás folyamatának élettani hátterére vonatkozóan a nagy áttörést egy japán sejtbiológus, Oszumi Josinori autofágiával kapcsolatos kutatásai hozták meg, aki 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat is kapott.

A Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika adjunktusa hozzátette: a böjthöz ez úgy kapcsolódhat, hogy bizonyos hormonok – például az éhezés során felszabaduló glükagon – termelődése és egyéb más hormonok együttes hatása az autofágia folyamatát serkentheti, tehát

elősegítheti a sejtmegújulást.

Számos böjttípus ismert, de manapság az egyik leggyakoribb, és talán a hétköznapokban legkönnyebben kivitelezhető az úgynevezett 16/8-as időszakos böjt. Ezekben a rövidebb ideig tartó böjtökben nem feltétlenül az a lényeg, hogy mit eszik valaki, hanem az, hogy mikor. A 16/8-as böjt esetén a nap 24 órájából 16 órát éhezik az ember, és a fennmaradó 8 órában,

késő délelőttől kora estig táplálkozhat,

így 16 órában a hormonális változások következtében a sejtmegújulás, vagyis az autofágia előnyösebben működhet. Ennek is léteznek különböző variációi, például

  • a 14/10-es, vagy
  • a 18/6-os megosztás, de
  • van olyan típusú böjt is, amikor a hét öt napján a megszokott módon étkezünk, két napon – lehetőség szerint nem két egymást követő napokon – pedig csak minimális, 500-600 kilokalóriát fogyasztunk

– ismerette a szakorvos.

Leiszter Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy az időszakos böjtök hasznossága, betegségmegelőző szerepe napjaink kutatásainak tárgyát képezi, mint ahogyan az is, hogy ez hatékonyabb-e, mint a hosszabb ideig tartó, csökkentett kalóriabevitellel járó tartós diéta.

"Amit eddig ezekről a böjttípusokról tudunk, hogy hozzájárulhatnak a fogyáshoz, csökkenthetik bizonyos vérzsírok szintjét és gyulladásos faktorok termelését, vagy túlsúlyos páciensek esetében javíthatják az inzulinérzékenységet" – magyarázta.

Nem mindenkinek javasolt

Azt is hozzáteszi, hogy a böjt nem való mindenkinek, például nem javasolt várandós és szoptató édesanyáknak, gyerekeknek, illetve számos alapbetegség – például szív- és érrendszeri, anyagcsere-, daganatos- és nőgyógyászati betegségek, meddőség, alultápláltság, étkezési zavarok – esetén a böjt megkezdése előtt szükséges a kezelőorvossal konzultálni. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a böjti időszak alatt a fokozódó éhségérzet következtében az érintettek feszültebbek lehetnek, és átmenetileg csökkenhet a fizikai vagy szellemi teljesítőképességük, emiatt érdemes a böjti napokat a kevésbé aktív napokra, például hétvégére időzíteni.

A gasztroenterológus kiemelte: a megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség és gyümölcs fogyasztása, a rostbevitel, valamint folyadékfogyasztás, főként tiszta vízé javíthatja a bélnyálkahártya állapotát, a bél mikrobiom-összetételét és diverzitását, valamint gyorsíthatja a bél tranzitidejét, vagyis azt az időszakot, amíg a táplálék a bélrendszerben tartózkodik. Mindezek a tényezők együttesen csökkenthetik a daganatos betegségek, köztük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Ennek oka többek között, hogy

ha rövidebb ideig tartózkodnak a bélben az esetlegesen rákkeltő anyagok, akkor kevésbé károsítják a bélnyálkahártyát,

illetve a megfelelő rostbevitel mellett olyan rövid szénláncú zsírsavak is keletkeznek, amik szintén hozzájárulhatnak a bélnyálkahártya épségéhez.

Mindez azért különösen fontos, mert előrejelzések szerint 2030-ra minden negyedik-ötödik végbéldaganatos beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.30. csütörtök, 18:00
Cseh Katalin
a Momentum elnökségi tagja és EP-képviselőjelöltje
Ukrajna átléphette a vörös vonalat, orosz katonák százezrei érkezhetnek hamarosan a frontra – Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Ukrajna átléphette a vörös vonalat, orosz katonák százezrei érkezhetnek hamarosan a frontra – Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Ukrajna az elmúlt hetekben több kimagaslóan fontos orosz radarállomásra is csapást mért, ez pedig éppen a legfontosabb szövetségesüknél, az Egyesült Államoknál okozott feszültséget – írja a The Washington Post. Rusztem Umerov, az ukrán védelmi miniszter kedden adott interjút a Reutersnek, amelyben számos témát érintett. Beszélt az érkező F-16-os vadászgépekről, a frontvonal állásáról, valamint az oroszok várható lépéseiről is. Elmondta, hogy Moszkva várhatóan 2-300 ezer új katonát küld majd Ukrajna ellen. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×