Infostart.hu
eur:
398.91
usd:
342.63
bux:
101262.87
2025. július 18. péntek Frigyes
Nyitókép: Pixabay

Nem költenek eleget hadügyre a NATO-tagállamok – derül ki egy friss kutatásból

A katonai szövetség előírása szerint a nemzeti össztermék legalább két százalékát haderőfejlesztésre kellene költeniük a tagoknak.

A tagállamok jelentős része továbbra sem éri el a NATO által kitűzött, a GDP két százalékát elérő védelmi kiadásokat – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.

"Az irányelvet még 2006-ban fogadták el, és bár a NATO-kiadások az elmúlt években növekedtek, a nyugat-európai tagállamok lassabb tempót diktáltak" – mondta az InfoRádióban Sárdi Gergely, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. A legutóbbi, júliusi adatok szerint tavaly csak 11 ország érte el vagy haladta meg a 2 százalékos célt, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, valamint több kelet-európai állam, mint Lengyelország vagy éppen Magyarország. Ezenkívül egy újonnan csatlakozott tagállam, Finnország is haderőfejlesztésre költötte GDP-je két százalékát.

Az elemző elmondta, Svédországnak még nem sikerült teljesítenie a kétszázalékos célt, ugyanakkor idén ez jelentős célkitűzése az országnak. Hozzátette, mindezek ellenére is a svédek a NATO erős középmezőnyében helyezkednek el.

Sárdi Gergely elmondta, Magyarországnak tavaly már sikerült elérnie az előírt két százalékot,

a NATO adatai alapján ez az összeg közel ezer milliárd forint, ami kiemelkedő ráfordítási összeg.

A gazdasági elemző kifejtette: a védelmi kiadásokat dollárban szokták mérni, ezért is fontos vizsgálni, hogy egyes tagállamok vásárlóerő-paritáson mit érnének el. Mint mondta, ha az európai tagállamokat egy blokként kezelnénk, úgy a globális rangsorban harmadikként helyezkednének el az USA és Kína után. Hozzátette, ha minden Európai Uniós tagállam hadügyi fejlesztésekre fordítaná a GDP-je 2 százalékát, úgy képesek lennének a vásárlóerő-paritáson vizsgálva Kínát is megelőzni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csicsmann László: világkereskedelmi jelentőségű volt a budapesti találkozó

Orbán Viktor miniszterelnök a minap hivatalában fogadta Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejket, az Egyesült Arab Emírségek elnökét, aki első alkalommal tett hivatalos látogatást Magyarországon. A két ország között 14 megállapodás született. Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére elemezte a helyzetet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.21. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Új csúcson a BUX, de megtorpantak a tőzsdék

Új csúcson a BUX, de megtorpantak a tőzsdék

Továbbra is a kereskedelmi háborús hírek és a gőzerővel robogó második negyedéves vállalati gyorsjelentési szezon friss számai befolyásolják elsősorban a részvénypiaci hangulatot, tegnap komoly emelkedést láthattunk az európai tőzsdéken. Az ázsiai tőzsdéken ma reggel felemás hangulat látszott, Európában viszont az emelkedésé a főszerep, noha a DAX index alulteljesít. Amerikában eközben stagnálást, kisebb esést láthatunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×