„Van Patriotunk, vannak robotellenes rendszereink. Ki kell vinnünk őket a laktanyáinkból, ahol csak vészhelyzetben léteznek, és Ukrajnába kell küldenünk, ahol dúl a háború‚ – idézte Josep Borrell szavait a svéd Dagens Nyheter. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azok után passzolta le a labdát Stockholm felé, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hazája helyzetét Izraelhez hasonlította, amely elsősorban az Egyesült Államoktól és Nagy-Britanniától kapott segítséget az iráni támadások elhárításához, illetve Németország nemrégiben úgy döntött, hogy elküldi egyik Patriot rendszerét Kijevnek -írja az economx.hu.

Mindenkinek mérlegelnie kell, hogy tud-e további légvédelmi rendszereket megspórolni, különösen a Patriotot, mert azonnal szükség van rájuk – mondta Olaf Scholz. A német kancellár szavaira Kaja Kallas reagált, amikor az EU-csúcsra tartva a Dagens Nyheter szerint kijelentette:

„Megnéztük azokat a vezetőket, akiknek van védelmi rendszerük, és kértük, hogy küldjék őket Ukrajnába. Ezt az országok döntik el, de természetesen nagy a nyomás rajtuk. Az ukránok hat Patriot rendszert akarnak, és Európa tudja, hol vannak ezek” – mondta Kaja Kallas.

Az észt kormányfő többek között például Franciaországra, Spanyolországra és Olaszországra gondolt, de Svédországban is elérhető a Patriot rendszer, amelyet 2021-ben adtak át nagy ünnepség keretében a halmstadi légelhárító ezrednek – jegyezte meg a Dagens Nyheter, egyben hozzáfűzte, hogy Ulf Kristersson svéd miniszterelnök részt vesz a brüsszeli csúcson, de egyelőre nem kívánt válaszolni az újságírók kérdéseire.

Pénteken az úgynevezett NATO-Ukrajna Tanács ülésezik, hogy megvitassák a légvédelmet. Jens Stoltenberg főtitkár a találkozó előtt azt mondta , hogy ha a NATO-országoknak választaniuk kell a képességekre vonatkozó követelmények teljesítése és Ukrajna megsegítése között, akkor az üzenet egyértelmű: Küldj többet Ukrajnába – idézte Stoltenberg szavait a svéd portál.