Infostart.hu
eur:
362.54
usd:
312.16
bux:
147332.04
2026. szeptember 4. péntek Rozália
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke előadást tart A közigazgatási bíráskodás múltja és jelene címmel rendezett szakmai konferencián a Kúria épületének dísztermében 2018. június 18-án. A tanácskozást a Kúria és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete (MKBE) szervezte az egyesület alapításának 25. évfordulója alkalmából.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Már hétfőn megválaszthatja az Országgyűlés Sulyok Tamást államfőnek

Ezzel az is eldőlt, hogy mikortól lehet hivatalosan új köztársasági elnöke Magyarországnak.

A Fidesz-KDNP közös frakcióülése után derült ki, hogy a kormánypártok a kegyelmi ügy miatt február 10-én lemondott Novák Katalin helyett Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik köztársasági elnöknek.

A pénteki rendkívüli házbizottsági ülésen eldőlt, hogy február 26-ra, azaz hétfőre tűzte ki az államfőválasztást az Országgyűlés elnöke. Kövér László erről szóló levelét a parlament honlapján tették közzé.

Egy jelölt érvényes ajánlásához az összes képviselő egyötödének (40 fő) aláírása szükséges, ez tehát nem lesz gond a pártszövetség számára. Elvileg hétfő reggel 9 óráig lehet benyújtani a jelöléshez szükséges aláírásokat, de az ellenzéki pártoknak az eddigi nyilatkozatok alapján nem lesz közös jelöltjük, vagyis csak Sulyok Tamás neve szerepel majd a szavazólapokon. Ezzel kapcsolatban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is azt írta péntek reggel a Facebookon, hogy az ellenzéki pártok ezúttal nem állítanak közös jelöltet, ellentétben a 2022-es választással, amikor Róna Péter indult Novák Katalin ellenében.

Mint ismert, az LMP Hack Pétert, a Mi Hazánk Csath Magdolnát javasolta (a Párbeszéd pedig Kaltenbach Jenőt de csak arra az esetre, ha közvetlen elnökválasztás lenne, ami jelenleg lehetetlen). Ugyanakkor, mint Kocsis Máté is emlékeztetett, ezen frakciók nem rendelkeznek a jelöléshez szükséges számú képviselővel, a többi ellenzéki frakció pedig jelezte, hogy nem kíván részt venni a köztársasági elnök megválasztásának folyamatában.

Az Alaptörvény rendelkezései szerint a szavazás első körében az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását kell elnyernie az egyik jelöltnek ahhoz, hogy köztársasági elnök legyen.
Ha az első kör nem hoz eredményt, a második fordulóban az első voksolás első két helyezettje közül kerül ki az új államfő, de már nem szükséges megszerezni a szavazatok kétharmadát. A szavazásban részt vevők számára vonatkozóan sincs előírás, egyszerű többséget kell kapnia valamelyik jelöltnek ahhoz, hogy elnyerje a köztársasági elnöki tisztséget.

Az új államfő a megválasztását követő nyolcadik napon lép a hivatalába, vagyis már március 5-én új köztársasági elnöke lehet Magyarországnak,

mivel Sulyok Tamást hétfőn minden bizonnyal megválasztja a kormánypártok kétharmados országgyűlési többsége.

A mandátuma öt évre szól, azaz 2029-ig tölti be a tisztséget.

Az új államfőjelölt az Alkotmánybíróság elnökeként így nyilatkozott az Inforádió Aréna c. műsorában:

Címlapról ajánljuk
Szakértő az EU-költségvetésről: Magyarországnak nem érdeke az uniós politikákra jutó összegek csökkentése

Szakértő az EU-költségvetésről: Magyarországnak nem érdeke az uniós politikákra jutó összegek csökkentése

Az úgynevezett „takarékos” EU-tagországok szerint észszerűtlenül magasak az uniós költségvetési tervezet fő számai. A nettó befizetőnek számító Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország közös tanácskozást tartott, ami után közölték: az Európai Bizottságnak a csaknem kétezer milliárd eurós tervezett költségvetést több százmilliárddal csökkentenie kell.

Nyílt levelet kapott Magyar Péter, nem is akárhonnan

A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) azonnali kormányzati beavatkozást és az üzemanyag-kiskereskedelmi piac rendkívüli átvilágítását sürgeti a szektor romló működési feltételei miatt – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.
Tisza-kormány: Felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, újra jön az Erasmus

Tisza-kormány: Felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, újra jön az Erasmus

Azonnali hatállyal felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, a lap mindennemű finanszírozását pedig a mai naptól teljesen leállítják. A kormány 10 százalékkal emeli a megváltozott munkaképességűek ellátásait, a 65 év feletti rokkantsági ellátottak juttatása pedig 2027-től legalább havi 120 ezer forintra nő. A 2026/2027-es tanévtől ismét valamennyi magyar egyetemen elérhetővé válik az Erasmus-program, így abban a korábban korlátozásokkal érintett 21 felsőoktatási intézmény hallgatói is részt vehetnek. A kormány döntött a mohácsi Duna-híd megépítéséről is, a beruházás műszaki tartalmának módosításával azonban 74-76 milliárd forintot takarítanának meg: az alföldi oldali csatlakozóút 2x2 helyett 2x1 sávon épül meg, a felszabaduló pénzt pedig az országos úthálózat felújítására fordítják. A gyermekvédelmi rendszer átvilágítása után tízmilliárd forintos kríziskezelő alapot és egymilliárd forintos jóvátételi keretet hoznak létre a szektor fejlesztésére, a béremelésekre és a bántalmazott fiatalok támogatására. A kormány emellett átírná a csecsemők kötelező pneumococcus elleni oltásának szabályait. Belpolitikai híreink pénteken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×