Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
329.97
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának épülete esti díszkivilágításban a belvárosi Egyetem téren 2017. november 26-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Ezernél is több ELTE-dolgozó követel béremelést

Az oktatók, kutatást-oktatást támogató kollégák és tanársegédek számára is igyekeznek béremelést kiharcolni.

Több mint ezer ember írta alá azt a fenntartónak címzett nyílt levelet nyílt levelet, amelyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) dolgozói követelnek azonnali béremelést és más, a felsőoktatás reformját szolgáló intézkedéseket - írja a 24.hu.

Az akciót a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Intézményi Szervezete (FDSZ-ELTE) kezdeményezte. Az egyetem az állami fenntartású felsőoktatási intézmények közül a legnagyobb, és azon kevesek közé tartozik, melyek nem estek át az alapítványba szervező felsőoktatási reformon.

A közzétett közleményben az olvasható:

"Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. január 18-án egyetemünkön indított kampányban több mint ezer ELTE-s alkalmazott írta alá azt a nyílt levelet, amelyben jeleztük a bérhelyzet tarthatatlanságát".

Azt írják, az akció nyomán az egyetem vezetősége három intézményi minimálbért vezetett be:

  • tanársegédeknek bruttó 380 ezer forint,
  • adjunktusoknak bruttó 420 ezer forint,
  • az oktatást-kutatást támogató munkakörökben dolgozóknak bruttó 362 ezer forint a garantált bérminimuma.

Mint írják, a szakszervezet szerint az éves, 18,2 százalékos maginfláció felemésztette ezeket a béreket. Követelik, hogy a közoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is legyen bérfelzárkóztatás.

Véleményük szerint elengedhetetlen

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény beépítése az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50 százalékos azonnali emelése minden munkakörben és beosztásban,
  • az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálata,
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetése és bértáblán való rögzítése, a további oktató kollégák, valamint a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítása,
  • valamint az inflációkövető garantált éves növelés.

A hazai felsőoktatásban elsősorban a modellváltás generált béregyenlőtlenséget az alapítványokba kiszervezett és az állami fenntartásban maradt intézmények között - írja a lap.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 23. 05:32
×
×
×
×