Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának épülete esti díszkivilágításban a belvárosi Egyetem téren 2017. november 26-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Ezernél is több ELTE-dolgozó követel béremelést

Az oktatók, kutatást-oktatást támogató kollégák és tanársegédek számára is igyekeznek béremelést kiharcolni.

Több mint ezer ember írta alá azt a fenntartónak címzett nyílt levelet nyílt levelet, amelyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) dolgozói követelnek azonnali béremelést és más, a felsőoktatás reformját szolgáló intézkedéseket - írja a 24.hu.

Az akciót a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Intézményi Szervezete (FDSZ-ELTE) kezdeményezte. Az egyetem az állami fenntartású felsőoktatási intézmények közül a legnagyobb, és azon kevesek közé tartozik, melyek nem estek át az alapítványba szervező felsőoktatási reformon.

A közzétett közleményben az olvasható:

"Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. január 18-án egyetemünkön indított kampányban több mint ezer ELTE-s alkalmazott írta alá azt a nyílt levelet, amelyben jeleztük a bérhelyzet tarthatatlanságát".

Azt írják, az akció nyomán az egyetem vezetősége három intézményi minimálbért vezetett be:

  • tanársegédeknek bruttó 380 ezer forint,
  • adjunktusoknak bruttó 420 ezer forint,
  • az oktatást-kutatást támogató munkakörökben dolgozóknak bruttó 362 ezer forint a garantált bérminimuma.

Mint írják, a szakszervezet szerint az éves, 18,2 százalékos maginfláció felemésztette ezeket a béreket. Követelik, hogy a közoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is legyen bérfelzárkóztatás.

Véleményük szerint elengedhetetlen

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény beépítése az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50 százalékos azonnali emelése minden munkakörben és beosztásban,
  • az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálata,
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetése és bértáblán való rögzítése, a további oktató kollégák, valamint a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítása,
  • valamint az inflációkövető garantált éves növelés.

A hazai felsőoktatásban elsősorban a modellváltás generált béregyenlőtlenséget az alapítványokba kiszervezett és az állami fenntartásban maradt intézmények között - írja a lap.

Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×