Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
Professors and assistants explaining a lecture to a group of college students.
Nyitókép: Getty Images

A szakszervezet szerint 25 milliárdból meg lehetne oldani a felsőoktatási dolgozók béremelését

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete addig nem kezdeményez újabb tárgyalást, amíg az államtitkárság nem áll elő konkrét javaslattal és ígérettel a felsőoktatásban dolgozók bérhelyzetének rendezését illetően – mondta az InfoRádióban Gregor Anikó szakszervezeti titkár. Arról is beszélt, hogy készek lennének segíteni a minisztériumnak abban, hogy találjanak forrásokat a költségvetésben a követelések teljesítésére.

Két héttel a legutóbbi találkozó után, május 2-án, csütörtökön újabb tárgyalási fordulót tartottak a felek, de a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) képviselői ezúttal sem tudtak megállapodni a béremelésről a szakállamtitkársággal. Az érdekképviselet továbbra is méltatlannak tartja a felsőoktatásban dolgozók jelenlegi bérhelyzetét.

Az FDSZ és az ELTE Társadalomtudományi Karának szakszervezeti titkára azt mondta az InfoRádióban, hogy nem kaptak konkrét béremelési ígéretet a múlt heti egyeztetésen sem. Ezúttal is arra szerettek volna választ kapni az államtitkártól, hogy miként tudja biztosítani a minisztérium azt az ötvenszázalékos azonnali béremelést, amit első körben elengedhetetlennek tart a szakszervezet az állami tulajdonban lévő felsőoktatási intézmények összes dolgozója számára annak érdekében, hogy „méltó bérviszonyok legyenek”.

Gregor Anikó tájékoztatása szerint Hankó Balázs „nem tudott konkrét ajánlatot tenni” erre vonatkozóan, és

az FDSZ addig nem kezdeményez újabb tárgyalást, amíg az államtitkárság nem áll elő konkrét javaslattal.

Az egyetemi docens közölte: az államtitkár inkább azt tanácsolta nekik a múlt heti egyeztetésen, hogy „az egyetemek próbáljanak meg belső forrásból kigazdálkodni valamilyen mértékű béremelést”. A szakszervezeti titkár szerint azonban az érintett intézmények „alulfinanszírozottan működnek”, ezért gyakorlatilag teljesíthetetlen ez a javaslat. Gregor Anikó úgy látja, hogy a szakállamtitkárság „megpróbálja a kancellárokra hárítani a felelősséget”.

A felsőoktatási dolgozók a többi között azt követelik, hogy építsék be az alapbérükbe azt a 15-15 százalékos, munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítést, amit 2021-ben és 2022-ben kaptak béremelésként. Emellett az így létrejövő garantált alapbérek legalább ötvenszázalékos azonnali emelését akarják elérni minden munkakörben és beosztásban. Gregor Anikó hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartják a kialakult bérhelyzetet.

A szakszervezeti titkár kifejtette: számításaik szerint

az azonnali ötvenszázalékos béremelés körülbelül 25 milliárd forintos tételt jelentene a költségvetésben.

„Ha azt nézzük, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem százmilliárdot kap arra, hogy elindítson egy elit bölcsészképzést, vagy hogy az új Pázmány Campust 200 milliárdból építik meg Józsefvárosban, akkor azt hiszem, hogy ezeket a forrásokat hallva nem lenne olyan nehéz 25 milliárdot biztosítani a felsőoktatási dolgozóknak” – jegyezte meg Gregor Anikó.

Kiemelte, hogy az FDSZ kész felajánlani a segítségét a minisztériumnak a béradatok pontosításában, illetve ha kapnak erre engedélyt, akkor abban is, hogy találjanak forrásokat a költségvetésben a megfogalmazott követeléseik teljesítésére.

A témával kapcsolatban kerestük a felsőoktatásért felelős államtitkárságot is, amint megérkezik a válaszuk, közölni fogjuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Megújuló energiaforrások Magyarországon: eljött az energiaközösségek ideje

Megújuló energiaforrások Magyarországon: eljött az energiaközösségek ideje

Magyarország megújuló energiatermelése négy év alatt történelmi átalakuláson ment keresztül: a beépített napelemes kapacitás 3 GW-ról több mint 8355 MW-ra nőtt, meghaladva az ország valaha mért legnagyobb villamosenergia-igényét. Az energiatermelés 34,3%-a már megújuló forrásból származik, ám a teljes energiafogyasztásban a megújulók aránya még mindig csak 18,3%, ami jócskán elmarad az uniós átlagtól. A gyors kapacitásbővülés új kihívásokat hozott, a hálózati integráció, az energiatárolás és a visszaszabályozás kérdése mára fontosabbá vált, mint maga a termelés növelése. A következő időszak kulcskérdése az energiamegosztás, az energiaközösségek kiépítése és az intelligens hálózatok fejlesztése lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. június 14. 12:10
×
×