Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
326.34
bux:
142048.59
2026. október 22. csütörtök Előd
Professors and assistants explaining a lecture to a group of college students.
Nyitókép: Getty Images

A szakszervezet szerint 25 milliárdból meg lehetne oldani a felsőoktatási dolgozók béremelését

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete addig nem kezdeményez újabb tárgyalást, amíg az államtitkárság nem áll elő konkrét javaslattal és ígérettel a felsőoktatásban dolgozók bérhelyzetének rendezését illetően – mondta az InfoRádióban Gregor Anikó szakszervezeti titkár. Arról is beszélt, hogy készek lennének segíteni a minisztériumnak abban, hogy találjanak forrásokat a költségvetésben a követelések teljesítésére.

Két héttel a legutóbbi találkozó után, május 2-án, csütörtökön újabb tárgyalási fordulót tartottak a felek, de a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) képviselői ezúttal sem tudtak megállapodni a béremelésről a szakállamtitkársággal. Az érdekképviselet továbbra is méltatlannak tartja a felsőoktatásban dolgozók jelenlegi bérhelyzetét.

Az FDSZ és az ELTE Társadalomtudományi Karának szakszervezeti titkára azt mondta az InfoRádióban, hogy nem kaptak konkrét béremelési ígéretet a múlt heti egyeztetésen sem. Ezúttal is arra szerettek volna választ kapni az államtitkártól, hogy miként tudja biztosítani a minisztérium azt az ötvenszázalékos azonnali béremelést, amit első körben elengedhetetlennek tart a szakszervezet az állami tulajdonban lévő felsőoktatási intézmények összes dolgozója számára annak érdekében, hogy „méltó bérviszonyok legyenek”.

Gregor Anikó tájékoztatása szerint Hankó Balázs „nem tudott konkrét ajánlatot tenni” erre vonatkozóan, és

az FDSZ addig nem kezdeményez újabb tárgyalást, amíg az államtitkárság nem áll elő konkrét javaslattal.

Az egyetemi docens közölte: az államtitkár inkább azt tanácsolta nekik a múlt heti egyeztetésen, hogy „az egyetemek próbáljanak meg belső forrásból kigazdálkodni valamilyen mértékű béremelést”. A szakszervezeti titkár szerint azonban az érintett intézmények „alulfinanszírozottan működnek”, ezért gyakorlatilag teljesíthetetlen ez a javaslat. Gregor Anikó úgy látja, hogy a szakállamtitkárság „megpróbálja a kancellárokra hárítani a felelősséget”.

A felsőoktatási dolgozók a többi között azt követelik, hogy építsék be az alapbérükbe azt a 15-15 százalékos, munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítést, amit 2021-ben és 2022-ben kaptak béremelésként. Emellett az így létrejövő garantált alapbérek legalább ötvenszázalékos azonnali emelését akarják elérni minden munkakörben és beosztásban. Gregor Anikó hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartják a kialakult bérhelyzetet.

A szakszervezeti titkár kifejtette: számításaik szerint

az azonnali ötvenszázalékos béremelés körülbelül 25 milliárd forintos tételt jelentene a költségvetésben.

„Ha azt nézzük, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem százmilliárdot kap arra, hogy elindítson egy elit bölcsészképzést, vagy hogy az új Pázmány Campust 200 milliárdból építik meg Józsefvárosban, akkor azt hiszem, hogy ezeket a forrásokat hallva nem lenne olyan nehéz 25 milliárdot biztosítani a felsőoktatási dolgozóknak” – jegyezte meg Gregor Anikó.

Kiemelte, hogy az FDSZ kész felajánlani a segítségét a minisztériumnak a béradatok pontosításában, illetve ha kapnak erre engedélyt, akkor abban is, hogy találjanak forrásokat a költségvetésben a megfogalmazott követeléseik teljesítésére.

A témával kapcsolatban kerestük a felsőoktatásért felelős államtitkárságot is, amint megérkezik a válaszuk, közölni fogjuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hack Péter: Matolcsy György nincs még rabruhában, akár házi őrizetbe is kerülhet – a büntetőeljárás részletei

Hack Péter: Matolcsy György nincs még rabruhában, akár házi őrizetbe is kerülhet – a büntetőeljárás részletei

A bíróság várhatóan pénteken dönt az őrizetbe vett Matolcsy György volt jegybankelnök kapcsán arról, hogy letartóztatják-e. Hack Péter, az ELTE emeritus professzora, a Büntetőeljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék oktatója tisztázta, a gyanúsításban szereplő bűncselekmény súlya indokolja-e a fogságot, vagy ez-e a normális ügymenet.

19.56: felgyulladt a forradalom lángja, Vitézy Dávidnak ötlete támadt

A kormányfő ez alkalommal arra emlékeztetett, amit tavaly remélt: erős, demokratikus, szuverén, független Magyarországon lehet majd ünnepelni ezt a kerek évfordulót, 1956 70. évfordulóját. A láng meggyújtásában ott van Magyar Péter elmondása szerint az öröm, hogy elmondhatjuk, köszönjük, hogy gyermekeink köztünk lehetnek, és szabadon kérdezhetnek, megismerhetik azok történetét, akiknek annyi köszönettel tartozunk.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Csúnya mínuszokkal zártak az amerikai tőzsdék

Csúnya mínuszokkal zártak az amerikai tőzsdék

A tegnapi felpattanás után ismét eladási hullám söpört végig a tőzsdéken, Amerikában a technológiai részvények, azon belül pedig a Meta vezeték az esést. A közösségimédia-vállalat árfolyama 7 százalékkal került lejjebb. Más nagy tech részvények, mint az Nvidia és az Amazon szintén több százalékos mínuszt könyvelhettek ma el. A főbb részvényindexek közül a Nasdaq 2,6, az S&P 1,2 százalékos mínuszban van. A hangulatot az AI-beruházások megtérülésével kapcsolatos aggodalmak mellett a közel-keleti konfliktus és az öthavi csúcsra ugró olajár is rontotta, Európában pedig a bankpapírokat helyezi különösen nagy nyomás alá a francia adósságpiaci feszültség. A magyar tőzsde reggel nagyobb eséssel nyitott, nagyot esett az OTP. A bankrészvény árfolyama rövid időre közel 5 százalékos mínuszban is volt, ezt követően azonban visszarántották az árfolyamot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×