eur:
385.39
usd:
355.05
bux:
67866.13
2024. május 21. kedd Konstantin
Nyitókép: Peter M. Fisher/Getty Images

Egyetemi bérkövetelések: előrelépés még nincs, államtitkári ígéret már van

Hankó Balázs megígérte, megvizsgálják, hogy az általa ismert fizetési adatok miért nem egyeznek az egyetemi dolgozók bérpapírjain szereplő számokkal. Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ELTE Társadalomtudományi Karának szakszervezeti titkára az InfoRádióban elmondta: hasznos volt az újabb egyeztetés, két hét múlva pedig újra tárgyalni fognak.

A béremelést követelő felsőoktatási dolgozók és képviselőik múlt heti demonstrációjukat követően szerdán a Kulturális és Innovációs Minisztérium Honvéd utcai épületében ültek le tárgyalni az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárral, Hankó Balázzsal. Az egyeztetésen négy állami egyetem rektora mellett jelen volt Gregor Anikó egyetemi docens is, aki azt mondta az InfoRádióban, hogy egyfajta „számháborúba” torkollott a találkozó, amit ezzel együtt hasznosnak nevezett, mert legalább ütköztetni tudták álláspontjaikat a felek. Mint mondta, valamelyest fény derült arra, hogy miért térnek el egymástól az államtitkár és a szakszervezeti képviselők adatai.

Az egyetemi docens hozzátette: ígéretet kaptak Hankó Balázstól arra, hogy a minisztérium megvizsgálja, miért nem egyeznek a tárca által ismert fizetési adatok az egyetemi dolgozók bérpapírjain olvasható információkkal, összegekkel. Abban sikerült egyetértésre jutni, hogy bérfejlesztésre van szükség az egyetemeken, és a fizetéseket a diplomás átlagbérhez kell igazítani, emiatt

újabb tárgyalási forduló lesz két hét múlva.

A szociológus elmondása szerint az államtitkár arra is mutatott nyitottságot, hogy a minisztérium utánajár, ki lehet-e gazdálkodni plusz összegeket az egyetemi tanárok többletfeladatainak anyagi elismerésére; olyan tanári tevékenységekről, kiegészítő oktatásról van szó, amelyek ugyan az alapfeladataik közé tartoznak, de vagy úgy végzik azokat az érintett tanárok, hogy nem kapnak érte plusz fizetést a felsőoktatási intézményektől, vagy forrás, kiegészítő juttatás hiányában nem is indítanak ilyen képzéseket az egyetemeken. Egyes helyeken megpróbálják előteremteni a szükséges pénzt ezekre a többletfeladatokra, de nem mindenhol járnak sikerrel.

Hankó Balázs arra is ígéretet tett, hogy megvizsgálják, be lehet-e építeni az egyetemi dolgozók garantált alapbérébe ezeket a plusz összegeket.

„Ez minden bizonnyal költségvetési vonzattal is járna annak érdekében, hogy legalább közelíteni tudjuk a béreket azokhoz a számokhoz, amiket Hankó Balázs például a parlamentben is megemlített több felszólalásában” – jegyezte meg Gregor Anikó.

A tiltakozók többek közt azt követelik, hogy kerüljön be az alapbérükbe az a 15-15 százalékos munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés, amelyet 2021-ben és 2022-ben kaptak béremelésként az állami fenntartású egyetemek oktatói.

Nem egyeznek a számok

Az államtitkár korábban azt közölte a fenntartói adatok alapján, hogy az állami egyetemek esetében egy egyetemi tanársegéd átlagosan 450 ezer forintot, egy adjunktus 550 ezret, egy docens 800 ezret, míg egy egyetemi tanári 1,2 milliót keres havonta. Ezzel szemben a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) azt állítja, hogy a legtöbben csak havi 200-300 ezer forint körüli összegeket kapnak. Egy négy diplomával rendelkező egyetemi adjunktus pedig azt mondta az egyik demonstráción, hogy 277 ezer forint a nettó fizetése, és

44 évesen vissza kellett költöznie a szüleihez, mert nem tudta fenntartani az albérletét.

Ezzel kapcsolatban Gregor Anikó azt mondta, vannak olyan elkötelezett oktatók, akik egy-egy uniós pályázatnak köszönhetően plusz kutatási pénzekhez jutnak, de ez a lehetőség csak az állami fenntartású intézmények számára biztosított, az alapítványi egyetemek ebből kimaradnak. A szakszervezeti titkár felhívta a figyelmet, hogy ezeknek az uniós pályázatoknak az előnyeit csak kevesen élvezhetik, és az ő plusz keresetük ugyan sokat dob az átlagkereseten, a többség azonban nincs ilyen jó helyzetben.

Hankó Balázs múlt héten azt mondta a parlamentben, hogy az ELTE és BME dolgozóinak az átlagbére 710 ezer forint, amire Gregor Anikó azzal reagált, hogy tudomása szerint az ELTE-n a munkavállalók 75 százaléka ennél kevesebbet keres. Ezzel arra utalt, hogy nem az átlagfizetést kellene figyelembe venni a bérek összehasonlításánál, hanem a mediánt. Megerősítette, hogy

vannak olyan egyetemi tanárok, akik több millió forintot keresnek, a jelentős többség azonban csak 200-300 ezret.

A szociológus hozzátette: az egyetemi dolgozók bérei „teljesen átláthatóak”, szemben az államtitkárral, akinek „2022 óta csak annyit kell megadnia a vagyonnyilatkozatában, hogy 1-5 millió forint közötti összeg a keresete, pontos adatról nem tudunk”. Mint mondta, az egyetemi munkavállalók esetében a 2021-ben és 2022-ben kapott 15-15 százalékos bérkiegészítés „teljesen elinflálódott az elmúlt években”.

Mi a következő lépés?

Az FDSZ következő lépésként arra kéri a jelenlegi helyzetükkel elégedetlen egyetemi dolgozókat, hogy bérpapírjuk csatolásával írjanak levelet azoknak a kormánypárti képviselőknek, államtitkároknak vagy minisztereknek, akik az ELTE-n, a BME-n, a Zeneakadémián vagy a Képzőművészeti Egyetemen végeztek. Gregor Anikó szerint

így a politikusok is értesülhetnek arról, hogy milyen bérek vannak egykori alma materükben.

„Hátha megszólal a lelkiismeretük, hogy nemcsak arra jók ezek az egyetemek, hogy diplomát kapjanak és a dr. rövidítés odakerüljön a nevük elé, hanem ők maguk is tehetnek valamit a bérviszonyok rendezése érdekében. Ez politikai akarat kérdése” – jegyezte meg.

Az egyetemi docens végül elmondta: a kormánynak minél hamarabb „egy határozott pontot kellene tennie az ügy végére, mert itt vannak a nyakunkon az EP-választások”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sándor Ildikó: ma már virtuális közösséget is alkotnak a néptánchagyományok ápolói

Sándor Ildikó: ma már virtuális közösséget is alkotnak a néptánchagyományok ápolói

A folklorizmus világát igyekeznek megismerni és megérteni a mindenkori kultúra teremtés szándékával – erről beszélt az Inforádió Aréna című műsorában Sándor Ildikó néprajzkutató, a Hagyományok Háza Közművelődési és tudományos szakcsoportjának vezetője. A műsorban szó esett a verbunkos tánctípusról, ami egy kulturális örökségi elem, a legényközösségek önmegélésének volt az eszköze.

A hajózási szakértő elmondta, miért nem érzékelhette a becsapódást a szállodahajó legénysége

A Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivője szerint a motorcsónak valószínűleg nagy sebességgel haladt, a szállodahajó legénysége pedig nem érzékelte az ütközést, amit alátámaszthat a két jármű tömege közötti különbség is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.22. szerda, 18:00
Vona Gábor
a Második Reformkor Párt elnöke és EP-lista vezetője
Mérsékelten emelkedtek az amerikai tőzsdék, csúcsot döntött a Nasdaq

Mérsékelten emelkedtek az amerikai tőzsdék, csúcsot döntött a Nasdaq

Az ázsiai tőzsdéken ma reggel esés látszott, ezt követően pedig Európában is mínuszokat láthattunk, és délutánra a magyar tőzsde is lefordult. Ehhez képest az amerikai tőzsdék a kereskedési idő nagy részében az irányt kereste, majd a végére sikerült kis pluszba fordulniuk a vezető indexeknek - a Nasdaq csúcsot döntött. Közben a kriptopiacon nagy izgalmak vannak, az ethereum ETF várható elindulásának köszönhetően nagyot ralizott a második legjelentősebb kriptodeviza árfolyama. Mai ülésén újabb fél százalékponttal mérsékelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, ezzel 7,25%-ra süllyedt az irányadó ráta - a lépés a várakozásoknak megfelelő volt, a forint nem mutatott a döntés után érdemi reakciót.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×