Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető egy óriáskivetítőn, amely a legutóbbi észak-koreai rakétakilövésről tudósít Tokióban 2022. szeptember 4-én, miután a rezsim közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát indított a kínai határ közelében levő Csagang tartományból. A rakéta kelet felé haladva átrepült Japán felett, mintegy 4500 kilométeres távolságot és 970 kilométeres magasságot érve el. Több mint nyolc hónapja ez volt az első észak-koreai középhatótávolságú rakéta indítása.
Nyitókép: MTI/EPA/Majama Kimimasza

Háborúzni készül Kim Dzsong Un

A háborús előkészületek fokozására szólított fel az észak-koreai vezető a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának évzáró plenáris ülése második napján csütörtökön.

Beszédében Kim Dzsong Un a lőszergyártásért, a nukleáris fegyvergyártásért, valamint a polgári védelemért felelős szektort is megszólította - számolt be a KCNA észak-koreai állami hírügynökség.

Kim szerint az Egyesült Államok "példátlan mértékű provokációi miatt" a Koreai-félsziget biztonsági helyzete rendkívül veszélyessé vált, és az "antiimperialista állammal" ápolt stratégiai kapcsolatok szorosabbra fűzését nevezte meg célként.

Kitért arra is, hogy Phenjan a múlt héten nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát bocsátott fel, mellyel szerinte Észak-Korea bebizonyította, hogy ellenségei esetleges nukleáris provokációjára habozás nélkül képes lenne megfelelő választ adni.

A rakétakilövés után nem sokkal dél-koreai és japán szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy az ilyen típusú rakéta jóval nagyobb távolság megtételére is képes, és az Egyesült Államokban is szinte bárhol landolhatott volna.

Észak-Korea az utóbbi időben szorosabbra fűzte kapcsolatait a többi között Oroszországgal, az Egyesült Államok pedig azt vetette Phenjan szemére, hogy katonai támogatást nyújt Moszkvának az orosz erők Ukrajna elleni háborújához, melyért cserébe Moszkva hozzájárul az észak-koreai hadiipari fejlesztésekhez.

Kim más, kulcsfontosságú szektorok megerősítését is szorgalmazta, a többi között példaként említve az acélgyártást, a szénkitermelést, valamint a vidékfejlesztés fontosságát is aláhúzta.

Ugyancsak csütörtökön Jun Szok Jol dél-koreai elnök ellátogatott a két Korea közötti határhoz közeli Jeoncseon megye támaszpontjára, ahol megtekintette a védelmi egységeket. A bázison elmondott beszédében az államfő azonnali válaszlépést helyezett kilátásba Észak-Korea bármely provokációjára.

Jövőre Dél-Koreában parlamenti választásokat, az Egyesült Államokban pedig elnökválasztást tartanak, a dél-koreai hírszerzés pedig csütörtökön azt közölte, nem kizárt, hogy a voksolások közeledtével nő az észak-koreai katonai provokációk száma.

Címlapról ajánljuk

Kiszámolták, hogy kiknek fáj majd a vagyonadó, nem azoknak, akiknek szánhatják

A tervezett hazai vagyonadó a jelenlegi formájában leginkább a 3 milliárd forint körüli vagyonnal rendelkező, hazai kkv-kat működtető vállalkozókat terhelheti meg, miközben a legvagyonosabb réteg családi és nemzetközi struktúrákkal mentesülhet a fizetés alól – derül ki a Blochamps Capital szakmai elemzéséből.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×