Csák János a Magyar Demokrata hetilapnak adott interjút Ebben arról beszél, hogy az alapvető kormányzati cél az, hogy minden kívánt gyermek megszülethessen.

A rendszer első pillére, hogy fedél legyen a családok feje fölött, a második, hogy a gyermekek érkezése ne okozzon aránytalan csökkenést a jövedelmekben a gyermektelen háztartásokhoz képest, a harmadik, hogy a házaspárok szabadon választhassanak, visszatérnek-e a munkahelyre vagy otthon maradnak.

Az új rendszer a gyermeket vállaló családoknak jóval nagyobb összegeket irányoz elő a lakáshoz jutáshoz; 15, 30 és 50 millió forintos kedvezményes otthonteremtési hitelre számíthatnak.

Hangsúlyozta,

"mi egy életigenlő társadalomban hiszünk. Ezt az országot, ezt a területet, a Kárpát-medencét az őseink be tudták népesíteni. Micsoda nemzedék lennénk mi, ha ezt az örökséget nem tudnánk megőrizni a következő nemzedékek számára?"

- fogalmazott.

Közölte, 2010 óta 1,2-ről 1,52-re, a Covid előtt 1,59-re nőtt a termékenységi mutató. Elmondta, Japánban és Dél-Koreában különösen nagy érdeklődés kíséri a magyar kormány intézkedéseit.

A miniszter a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának leváltásával kapcsolatban úgy fogalmazott, "az állami intézmények vezetőitől különösen elvárható, hogy maradéktalanul tartsák be az Országgyűlés által meghozott törvényeket".

A Magyar Tudományos Akadémiával kapcsolatban kiemelte: az 1947-es kommunista hatalomátvétellel az egyetemeken nemzetközileg elfogadott tudományos szabadság ellenében mindenféle funkciókat összekevertek, hozzátéve, a magyar kutatási hálózat néhány éve ezért került ki az MTA-ból. Hozzátette, mostanra "külföldi kutatókat, oktatókat is ide tudunk vonzani, megszüntetjük a mesterséges akadályokat, és erősítjük azokat a műhelyeket, ahol világszínvonalú kutatások folyhatnak magyar és külföldi tudósok részvételével".

Hozzátette, változás történt a korábbi évtizedekre jellemző "agyelszívás" területén, és most már "agybeszívást" is mondhatunk a világban az elméleti és gyakorlati tudással rendelkezőkért folytatott versenyben. Hozzátette, ma már nincs olyan jelentős kutatás, ami egyetlen országban történik, és számos projektben prominens helyet foglalnak el magyar kutatók.

A hazai egyetemek átalakításával kapcsolatban Csák János hangsúlyozta, a kormány célja, hogy a hallgatók versenyképesebb, és a munkaerőpiacon is értékesebb képzésben részesüljenek. Emlékeztetett, négy éve kezdődött az új struktúra ismertetése, és az akadémiai szabadság jogával élve a szenátusok az egyetemeken eldönthették, melyik útra lépnek; a többség az új formát választotta. Az egyetemeknek a kuratóriumok megalakulásával felelős irányítói lettek, így ki lehetett alakítani az állam és az egyetemek közötti, 25 évre szóló szerződést.

Csák János kiemelte, hogy

az egyetemi felvételihez szükséges átlagpontszám idén 2022-hez képest három százalékkal nőtt,

és egyre több magyar egyetem van a világ élvonalában, ami komoly eredmény. Hozzátette, tíz éve a teljes magyar egyetemi rendszerben tízezer külföldi hallgató tanult, most negyvenötezer, ezzel a világban az első 10-12-ben vagyunk.