Molnár Zsolt, az MSZP parlamenti képviselője három módosítási javaslattal érkezett az Országgyűlés plenáris ülésére. „Rengetegen notóriusan szembehelyezkednek a törvénnyel, a közösségi érdekkel és veszélyeztetik mások életét, ezért szükséges a közúti veszélyeztetés fogalmának beemelése a Büntető Törvénykönyvbe” – mondta a politikus.
Hozzátette: a szakértők is egyetértenek abban, hogy
a 400 lóerő feletti autók esetében külön tréninghez, pszichológiai és alkalmassági vizsgálathoz kellene kötni a vezetői engedély megszerzését.
Azt is szükségesnek tartja, hogy a kezdő vezetők elé korlátokat állítsanak, mert szerinte a rutintalan vezetők számára a 200 lóerő feletti autók vezetése irreális kihívást jelent.
Molnár Zsolt szerint az Európai Unió és a közlekedési szakértők is érzékelték, teendő van ezen a területen. Az uniós javaslatot ugyanakkor nem támogatja. Az Európai Unió tervei szerint a jelenlegi B-kategóriát két külön részre osztanák: megjelenne az úgynevezett B+ kategória is. Ennek hiányában – vezetői rutintól függetlenül – a gyorsforgalmi utakon maximum 110 km/órával közlekedhetnének az autósok, a B-kategóriás vezetői engedéllyel pedig csak 1,8 tonnáig lehetne járművet vezetni, afelett 3,5 tonnáig már kötelező lenne a B+ jogosítvány. Molnár Zsolt úgy véli,
az Európai Unió rossz úton jár azzal, hogy sebességhatárhoz és a gépkocsi súlyához kötné a különböző jogosítványkategóriákat.
A szocialista képviselő a kormány eddigi intézkedéseit támogathatónak, de kevésnek nevezte. A kormány terve szerint az osztályfőnöki óra tartalmazná a biztonságos közlekedési ismereteket is. Molnár Zsolt szerint a vonatkozó törvényben is pontosítani kellene a közúti veszélyeztetés és a vészhelyzet fogalmát.
„Ne kelljen pánikfélelemmel vezetni a gyorshajtók, a sávokat váltók, büntetőfékezők, ittas vezetők vagy még rosszabb, más anyagok által befolyásolt vezetők miatt” – indokolta javaslatát az MSZP-s országgyűlési képviselő.
A kormány szerint is át kell tekinteni az utoljára 2009-ben módosított KRESZ-t – mondta válaszában Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára. „A hatályos joganyag felülvizsgálatára két fázisban kerül sor.
Elsőként a gyalogosokkal, kerékpárosokkal kapcsolatos jogszabályok kerülnek felülvizsgálatra, illetve a motoros és e-rollerek szabályozásának kérdése is megvizsgálásra kerül”
– közölte az államtitkár.
A második szakaszban a KRESZ-hez kapcsolódó jogszabályi felülvizsgálat történik meg szerkezeti és jogtechnikai szempontból. Ugyancsak ebben a fázisban tervezik a gyorsforgalmi úthálózatot érintő sebességhatárok mértékének meghatározását is. A közlekedési minisztérium jelenleg a belügyi tárcával tárgyal, de hamarosan szakmai szervezeteket is megkeres, hogy kikérje a véleményüket a KRESZ módosításáról – jelentette be Ágh Péter.