eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ten thousand Hungarian Forint banknote close-up.
Nyitókép: GoodLifeStudio/Getty Images

Újabb adót kaptak egyes megtakarítások, és nagy változás jön a befektetési alapoknál

Szerda késő este jelent több fontos rendelet a Magyar Közlönyben: a plusz lakossági teher mellett változik a befektetési alapok szabályozása is.

A meglévő 15 százalékos kamatadón túl 13 százalékos szociális hozzájárulást (szocho) is kötelező lesz fizetni július 1-jétől, az azután keletkező kamatok, továbbá az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után - derült ki egy, a szerda esti Magyar Közlönyben megjelent szabályozásból.

A 205/2023. (V. 31.) kormányrendelet a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról címet viseli. A benne foglaltak alapján minden természetes személyt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben szereplő kamatjövedelmének – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összege után.

  • A hitelintézeti betétek, fizetési számlák követelésegyenlegének kamatjövedelme esetében a szocho a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra, lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára vonatkozik.
  • A nyilvánosan forgalomba hozott kötvények, befektetési jegyek hozama esetében a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára vonatkozik.
  • A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír esetén a magánszemélyt teljes egészében a rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre vonatkozik;
  • A megtakarítási célú életbiztosításoknál a rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére vonatkozik.
  • Vonatkozik a szabályozás a hatálybalépésétől nyújtott tagi kölcsön kamatára, illetve
  • a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagja esetében az ott említett kamatjövedelemnek a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak az e rendelet hatálybalépését követő időszakkal arányos részére.

A szabályozás nem vonatkozik az állampapírokra, illetve a fent említett módon az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelemre.

Fontos tudni, hogy az érintett megtakarítások kamata és árfolyamnyeresége után megmarad a 15 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is ("kamatadó"), így összességében 28 százalékos elvonással kell majd számolni.

Az új előírás indokolásánál a kormány az ukrajnai háborút és humanitárius katasztrófát, valamint annak magyarországi következményeit említette.

A rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba.

Átalakították a befektetési alapok szabályozását

Az már ismert volt, hogy az egyes befektetési alapok befektetési szabályairól szóló 156/2023. (IV. 27.) kormányrendelet értelmében július 1-től a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60 százaléknak kell lennie az értékpapírok súlyának. Ezen is módosítanak a 208/2023. (V. 31.) kormányrendelettel.

Az új szabályok szerint azonban augusztus 1-től ezen értékpapírlapok eszközeinek legfeljebb 5 százalékát fektetheti be forintban denominált állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba.

(Itt kivételként szerepel a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá nem tartozó vállalat, valamint a szakosított hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 72a. és 72b. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.)

Szintén új előírás, hogy a fent említett

értékpapíralap és az ingatlanalap köteles a likvid eszközeinek legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott diszkont kincstárjegyben tartani.

Van további kivétel is: a fenti 5, illetve 20 százalékos szabály "nem alkalmazandó az olyan értékpapíralapra, amelynek a befektetési politikája, valamint kezelési szabályzata által meghatározottak szerint, legalább 80 százalékos mértékben Magyarországon kívül kibocsátott, valamint forgalmazott eszközbe fektet be".

Ez a rendelet is 2023. július 1-jén lép hatályba (és augusztus 1-jétől kell az érintett befektetési alapoknak megfelelniük az előírásoknak).

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×