Éjszaka hirdette ki a kormány a Magyar Közlönyben azokat a jogszabályokat, amelyekkel az a célja, hogy növekedjen az állampapírok iránti kereslet.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádióban kifejtette, hogy három gazdaságstratégiai cél miatt volt szükség a változtatásra:
- a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése;
- az önfinanszírozási program, hogy az államadósság legyen belföldi, intézményi vagy lakossági tulajdonban;
- az államadósság finanszírozási költségének csökkentése.
A négy intézkedés két állampapírpiacot céloz: kettő az intézményi, kettő pedig a lakossági állampapír-keresletet növeli – tette hozzá.
Jelentős látra szóló betétállomány van a lakosság birtokában, ezt célozza két intézkedés, de Nagy Márton szerint nehezebb megbecsülni, hogy mennyi pénz mozdul majd meg. Az egyik változtatás szerint a 15 százalékos kamatadó mellett 13 százalékos plusz adót (szocho) vetnek ki a nem állampapír betétekre, kötvényekre, valamint az értékpapíralapokra. "Nem az a fontos, hogy egy plusz adó érkezik, hanem hogy a magyar lakossági állampapír továbbra is kamatadó-, szochoadó- és tranzakciósadó-mentes. A lakossági állampapír nagyon attraktívvá válik; nem is az a cél, hogy plusz adóbevétel generálódjon, hanem hogy terelődjön az új megtakarítás a lakossági állampapír felé" – magyarázta a miniszter.
A másik eszköz az a levél lesz, amelyet a bankoknak kell kiküldeniük október elseje és december vége között az összes folyószámlával rendelkező lakossági ügyfélnek. Ezekben fölhívják a figyelmüket, hogy ha látra szóló betétben tartják a pénzüket, akkor mennyit buknak ahhoz képest, mint ha lakossági állampapírban tartanák. Nagy Márton számításai szerint ez éves szinten 140 ezer forint különbséget jelent egymillió forintos megtakarítás esetén.
A miniszter úgy kalkulál, ha a látra szóló betétben lévő nyolcezer-milliárd forintnak csak az öt-tíz százaléka megmozdul, az
400-800 milliárd forintnyi plusz keresletet jelent.
Az intézményi oldalon sokkal pontosabban tudják becsülni a várható növekedést. Az egyik lépéstől – a bankok extraprofitadójának a felét elengedik, ha állampapírt vásárolnak – 1300 milliárd forintnyi plusz intézményi állampapír-kereslet remélnek, míg az értékpapíralapokat és ezen belül is főként a kötvényalapokat érintő szabályozási intézkedés – csak 5 százalékos arányban vásárolhatnak állampapírtól eltérő kötvényeket, a többi pénzből viszont állampapír kell vásárolni – 500 milliárd forintos keresletet hozhat. Ezekkel a miniszter szerint az intézményi piacon akár 1800 milliárd forintnyi plusz kereslet is generálódhat a két intézkedés hatására.
