Korányi Tamás úgy véli, a tőzsdések az új szabályoknak nem mind örülnek, mert amíg a tartós befektetési számlák adókedvezménye fennmaradt, aki saját magánszámláján tőzsdézik, és eddig az árfolyamnyereség után 15 százalék adót fizetett, annak a frissen bevezetett 13 százalék szochóval együtt most már 28 százalék lesz a papírok árfolyamnyeresége utáni elvonás. Az osztalékadó nem változik, ugyanakkor a kötvényeknél is 28 százalék lesz az elvonás – tette hozzá a tőzsdei szakértő.

A szektorális különadó meghosszabbítása 2024-re a tőzsdei cégek közül a MTelekomot érint leginkább Korányi G.Tamás szerint, mert noha a Richternél is megmarad a különadó, de a fő konkurens külföldi gyógyszergyártók hazai forgalmának adóját megemelik, így legalább a társaság versenyhátránya csökken. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az OTP-nél csak akkor csökken a különadó 2024-ben, ha jelentős lakossági betéteket sikerül átirányítania az állampapírpiacra, ami viszont az eredményét nyilván rontja.

"Októbertől minden banknak minden betétesének ki kell küldeni egy levelet arról, hogy mennyi nyerhetett volna, ha nem a bankban tartja, hanem állampapírba fekteti a pénzét.

Ez körülbelül olyan, mint amikor az éttermek értesítik az étlapon a vendéget, hogy ha otthon főzött volna, mennyivel járt volna jobban"

– mondta a szakértő.

Korányi G. Tamás úgy látja, az intézkedések révén pótlólagos kereslet jelenik meg az állampapírpiacon. "Ha a költségvetés hiánya nem száll el nagyon, tehát nem lesz nagyobb az állampapír iránti állami igény, akkor az állampapír vételi oldalának keresletnövekedése egyértelműen le tudja szorítani a kamatokat. Ez is az állam célja, hogy ne csak az infláció csökkenjen, hanem a nagyon magas állampapírkamatokat is sikerüljön leszorítani, mert az állami költségvetés helyzetét jelentősen befolyásolja a hatalmasra duzzadt államadósság után kifizetendő aktuális kamatszint" – mondta a tőzsdei szakértő.