Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Varga Mihály pénzügyminiszter az expozéját tartja a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 22-én. Varga Mihály elmondta, hogy a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak. Mögötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j2).
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

2000 milliárd forint fölé ment a költségvetés idei hiánya

Ez az egész évre tervezett hiány mintegy 60 százaléka.

Március végéig az államháztartás központi alrendszere 2089,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2019,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 18,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 89,6 milliárd forintos hiányt mutattak – írja közleményében a Pénzügyminisztérium.

Az adatok értelmezéséhez hozzá tartozik, hogy a kormány a költségvetés decemberi átírásakor egész évre 3400 milliárd forintos hiánnyal számolt, vagyis a mostani érték ennek a 61 százaléka.

Márciusban a központi alrendszer 564,6 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 875,7 milliárd forintos deficittel. A központi alrendszer januártól március végéig mért kiadásai mintegy 12 százalékkal haladták meg az előző év első három hónapjának kiadásait.

Mint írták: magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest – többek között – a lakástámogatások, továbbá meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is.

Nyugellátásokra 1709,0 milliárd forint, a gyógyító-megelőző ellátásra 557,5 milliárd forintot fordítottunk március végéig.

Az év első három hónapját tekintve fontos tény, hogy az áfa-bevételek szezonalitása miatt február hónapban rendszerint több százmilliárd forinttal kisebb bevétel képződik, mint az év átlagában. Ennek oka, hogy az előző év negyedik negyedéves bevallásához kapcsolódó áfa-kiutalásokat a költségvetés legnagyobb részben ilyenkor téríti vissza. A bevételi oldalon pedig a rendszerint visszafogottabb év eleji gazdasági aktivitáshoz mérten érkeznek áfa-befizetések a költségvetésbe – írták a közleményben.

A rezsicsökkentés fenntartása érdekében a költségvetés a fűtési szezonban térít meg jelentős összegeket a szolgáltatóknak. Az első negyedévben a kormány ígéretéhez híven 15 százalékkal emelt 13. havi nyugdíjat is fizetett a jogosultaknak, ami egyszeri tételként jelentkezik a kiadási oldalon. "A kormány a veszélyes időkben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását. 2023-ban tovább csökkentjük a költségvetési hiány mértékét: a GDP 3,9 százalékára, miközben 70 százalék alá mérsékeljük az államadósság arányát" – írták.

A Pénzügyminisztérium hozzátette, a kormány a háború és a szankciók okozta rendkívüli kiadások ellenére is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását, tartja a kitűzött költségvetési hiánycélt és tovább csökkenti az államadósság szintjét.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×