Infostart.hu
eur:
363.13
usd:
309.72
bux:
134730.97
2026. május 4. hétfő Flórián, Mónika
Nyitókép: Pixabay.com

Úgy hírlik, előbb kaphatnak béremelést a tanárok, de a sztrájk nem marad el

Sajtóértesülések szerint a kormány 2028 helyett már 2026-ra a hazai diplomás átlagbér nyolcvan százalékára emeli fel a pedagógusok fizetését, a helyreállítási alapról pedig már november második felében megszülethet a megállapodás az Európai Bizottsággal. Közben a tanárok már a pénteki sztrájkra készülnek, mert nem hajlandók elfogadni, hogy csak uniós forrásból kaphatnak fizetésemelést.

A tanári fizetések jelenleg az Európai Unió OECD-tagországai közül Magyarországon a legalacsonyabbak. Egy magyartanár a többi diplomás munkavállaló fizetésének 58-66 százalékáért dolgozik, vagyis bármilyen más, felsőfokú végzettséget megkövetelő munkahelyen többet kereshet, mint az iskolában.

Ezzel magyarázható, hogy 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból, ami gyakran már a helyettesítéseket is megoldhatatlanná teszi. Erre az egyik diáktüntető is felhívta a figyelmet.

"Egy társadalom nem működhet anélkül, hogy gondolkodó emberek élnek benne, ezért a legeslegfontosabb kérdés ma Magyarországon, hogy az oktatás helyzetét rendezzék" – mondta az InfoRádiónak egy résztvevő.

A kormány hetek óta arra hivatkozik, hogy uniós pénzek nélkül nem tudja megadni a tanárok által követelt béremelést. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára korábban arról beszélt, hogy "a komplett baloldal nem szavazta meg, hogy gyorsabban fogadják el azokat a törvénymódosításokat, amikkel hamarabb juthat az ország ahhoz a forráshoz, amelyből minden 10 százalékos béremelés egy forintja mellé európai uniós forrásból is még egy forintot oda tudnánk tenni".

A pénteki sztrájkra készülő tanárok és a mellettük tömegesen kiálló szülők, illetve diákok ezt az érvet nem hajlandók többé elfogadni.

Szabó Zsuzsa a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint sem kell ehhez európai uniós pénz, hiszen a költségvetésben a kormány arra csoportosít át, amit fontosnak tart.

"Hát tartsa fontosnak az oktatás kérdését, és legyen kormánybiztos a tárgyalás élén, mert

a miniszter nem az oktatáshoz értő szakember. Nekünk olyan valakik kell, aki teljes szegmensében látja az összes problémát,

és képes döntéseket hozni az oktatásra vonatkozóan" – mondta a szakszervezeti elnök, utalva arra, hogy a pedagógusokkal folytatott (illetve most nem folytatott) tárgyaláson Maruzsa Zoltán képviseli a kormányzatot.

A Szabad Európa most több, egymástól független brüsszeli forrásból úgy értesült, hogy a kormány előre hozza a pedagógusbérek emelését, és vállalta, hogy 2028 helyett már 2026-ra a diplomás átlagbér 80 százalékára emeli a tanárok fizetését. A helyreállítási alapról pedig már november második felében megszülethet a megállapodás az Európai Bizottsággal – olvasható a portálon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A szlovákiai fiatalok többsége külföldön képzeli el a jövőjét
Tudósítónktól

A szlovákiai fiatalok többsége külföldön képzeli el a jövőjét

Egy friss, országos felmérés szerint a szlovákiai fiatalok jelentős része komolyan fontolgatja, hogy elhagyja Szlovákiát. A kutatásban több mint tízezer, 16 és 17 év közötti diák vett részt, és az eredmények elgondolkodtató képet festenek: a megkérdezettek több mint háromnegyede már gondolt a kivándorlásra, sőt sokan konkrét döntést is hoztak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Megnyílt Putyinnak az ablak, hogy támadást indítson az EU-tagállamok ellen – riadót fújtak a politikusok és elemzők

Megnyílt Putyinnak az ablak, hogy támadást indítson az EU-tagállamok ellen – riadót fújtak a politikusok és elemzők

Európai védelmi tisztviselők és politikusok szerint Oroszország a következő egy-két évben kedvező időablakot láthat a NATO egységének próbára tételére, mivel az Egyesült Államok visszahúzódik Európából, miközben az EU katonai kapacitásainak megerősítése még évekre van. Bár teljes körű orosz támadást nem tartanak valószínűnek, korlátozott, szándékosan kétértelmű akciók – drónműveletek, balti-tengeri incidensek vagy infrastruktúra elleni provokációk – révén Moszkva megoszthatná a szövetséget a NATO kollektív védelmi 5. cikkének alkalmazásáról. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Washington megkezdte csapatai kivonását Németországból, és további európai csapatcsökkentéseket helyezett kilátásba. Az európai országok között ugyanakkor nincs egység az orosz fenyegetés súlyosságának megítélésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×