Infostart.hu
eur:
388.57
usd:
335.31
bux:
0
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Nyitókép: Pixabay

A vártnál is jobban gyorsítanak a pedagógusbér-emelésen a kormány - íme az összegek

Gulyás Gergely a Kormányinfón számolt be ennek menetétől és feltételéről.

Mint ismert, a kormányzat korábban azt közölte, hogy 2028-ban érhetik el a magyar pedagógusok átlagbérei a diplomás átlagbér 80 százalékát. A napokban olyan értesülések láttak napvilágot, hogy ez már 2026-ra megtörténhet.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón bejelentette: a 80 százalékos arányt már 2025-ben elérheti a pedagógusok átlagbére, ha sikerül megállapodni az Európai Unióval a helyreállítási pénzekről, utána pedig a hétéves EU-költségvetésből Magyarországnak járó összegekről (ugyanis utóbbiban szerepel ez a tétel). Márpedig még idén meglehet a megegyezés, mondta, és év végén, jövő év elején be is futhatnak az első utalások - mondta a miniszter.

Ezért úgy döntöttek, hogy

a januárra tervezett 10 százalék helyett 20,8 százalékos emelés jöhet,

ha meglesznek az eu-pénzek.

Az idei évet veszik alapul, ahhoz képest, azt bázisként tekintve az ütemezés ez lehet:

  • 2023-ban plusz 20,8 százalék,
  • 2024-ben plusz 25 százalék,
  • 2025-ben plusz 30 százalék.

A kormány számításai szerint a diplomás átlagbér 2025-ben 972.091 forint lehet, és így a pedagógusok átlagbérként ennek a 80 százalékát,

777 673 forintot kaphatnak.

Gulyás Gergely elmondta: a bizottság speciális igénye az volt, hogy a halmozottan hátrányos térségben dolgozók átlagbérét 2025-re nagyobb mértékben emeljék, így az a diplomás átlagbér 90 százaléka lesz.

A tanárkirúgások és a tankerületek fenyegető levelei kapcsán kérdésre válaszolva a miniszter azt mondta: jogszerűen lehet sztrájkolni Magyarországon, de a polgári engedetlenség nem sztrájk és nem jogszerű. Hozzátette: morális, erkölcsi, etikai okból szokás polgári engedetlenségbe lépni.

A pedagógusok juttatásaival kapcsolatban kérdésként felmerült a Kormányinfón, hogy a számukra tervezett lakásprogramra megvannak-e a források. Gulyás Gergely elmondta, még dolgoznak ennek részletein.

(Mint ismert, a pedagógus-szakszervezetek korábban péntekre, október 14-re hirdették meg a második őszi sztrájknapot, hogy elérjék a béremelést és azt, hogy, ne csak az uniós pénzekből kaphassanak plusz pénzt. Amint reagálnak a Kormányinfón elhangzottakra, frissítjük a cikket.)

Címlapról ajánljuk
Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén vált kritikussá, a helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, amely jelentős mennyiségű amerikai légvédelmi rakétát köt le. Ukrajna ellátása légvédelmi rakétákkal ma már nem csupán politikai szándék kérdése – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Orbán Viktor: most biztonságra és tapasztalatra van szükség

Gyűlöletre, dühre nem lehet sem jövőt, sem hazát építeni – mondta a miniszterelnök országjárásának hétfői esti állomásán Kecskeméten. „Aközött kell választanunk, hogy ki alakítson kormányt: én vagy Zelenszkij” – fogalmazott Orbán Viktor.
Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet
A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×