eur:
399.74
usd:
367.65
bux:
0
2025. március 17. hétfő Gertrúd, Patrik
Back view of elementary student raising arm in order to answer a questing during a class.
Nyitókép: Drazen Zigic/Getty Images

Még égetőbb lesz a tanárhiány a következő években

50 év feletti a tanárok nagy része, míg a 20-29 évesek a pedagógusoknak mindössze a 7 százalékát teszik ki – derült ki a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ felmérésből.

A pedagógusok 45,5 százaléka 50 év fölötti korosztályból kerül ki – közölte érdeklődésünkre Németh Szilvia, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezetője, aki a témában készült friss kutatás apropóján nyilatkozott.

A felmérésből kiderült, hogy a nyugdíjhoz legközelebb álló, vagyis a 60 év feletti korosztály átlagosan 10 százalékot tesz ki, ez viszont különbözik a feladatellátási helyek típusai szerint. Az óvodában a legjobb a helyzet, ott a 60 év fölöttiek aránya 5 százalék, a szakképzésben pedig a legrosszabb, ahol eléri a 18-19 százalékot.

Az összfoglalkoztatottaknál 43 év az átlagos életkor, ez viszont a pedagógusok esetében 53 év

– tette hozzá.

Németh Szilvia közölte azt is, hogy a pályakezdők aránya nem egyenletesen oszlik meg minden régióban, de nem ott jelennek meg a legnagyobb számban, ahol a leginkább szükség van rájuk.

Az elkövetkező öt plusz öt évben nagy változás fog beállni a pedagógustársadalomban, ki fog cserélődni egy jelentős réteg. A probléma az, hogy a belépőknek az aránya nem tudja ellátni, fedezni ezt a nyugdíjbavonulási hullámot – fejtette ki a szakember. Mint mondta, a pályára lépő 20-24 éves pedagógusból két-háromezer fő volt, míg a 60 év felettiek száma meghaladja a tízezret.

Az ügyvezető megjegyezte, hogy Budapesten és a fejlettebbnek nevezett régiókban olyan pedagógusok vannak, akik a 40, a 45 és az 50 éves korosztályba tartoznak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa komolyabban fegyverkezne, de ebből a nemzetgazdaság is profitálhat
Jólét vagy biztonság?

Európa komolyabban fegyverkezne, de ebből a nemzetgazdaság is profitálhat

A NATO-ban már idén három százalékra emelhetik a tagállamok GDP-arányos védelmi költésének minimumát, az Európai Unió pedig 800 milliárd euróból fegyverkezne. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: számos kutatás bizonyítja, hogy a védelmi kiadások növelése pozitív hatással lehet a nemzetgazdaságra, az infrastruktúra fejlesztésével pedig az emberek is jól járnak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.17. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×