Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
334.84
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének (j) találkozója az Európai Bizottság épületében Brüsszelben 2021. április 23-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Már Brüsszelben vizsgálják Orbán Viktor kérését

Az Európai Bizottság egyelőre még elemzi azt a levelet, amelyet a magyar miniszterelnök küldött Brüsszelbe, kérve a helyreállítási terv azonnali elfogadását és a korábban felkínált hitel folyósítását. Orbán Viktor az orosz–ukrán háborúval, és annak gazdasági következményeivel indokolja kérését.

A miniszterelnök tavaly április közepén tárgyalt a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) nevű uniós csomag itthoni felhasználásáról az Európai Bizottság elnökével. Azóta az uniós tagállamok többségének elfogadták a programjaikat, Magyarországét ezidáig nem.

Az eredeti keret 5894 milliárd forint volt, ennek 43 százaléka támogatás, 57 százaléka pedig a kedvezményes hitel. Utóbbira eddig Magyarország nem tartott igényt, azonban – elfogadás hiányában – az eredeti támogatás folyósítása sem kezdődhetett meg. Orbán Viktor miniszterelnök erről egy hónnappal ezelőtt, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján is beszélt.

„Nem lehet ezt visszatartani akármeddig… de megelőlegezzük. A pénzügyminiszter úr vért izzad, de tulajdonképpen minden fejlesztési programot, amit ebből az alapból akartunk fejleszteni vagy elindítani, mi elindítottuk, és nemzeti költségvetésből megelőlegeztük, ami neki kiadási és bevételi egyenlegromlást okoz a költségvetésben, de úgy számolunk, hogy az év végéig ez a pénz egészben vagy részben mindenképpen meg fog érkezni, és akkor a megelőlegezés miatt megnövekedett hiány majd vissza fog billenni” – fogalmazott a miniszterelnök.

Az egyezség azért nem született meg eddig Brüsszel és Budapest között, mert leginkább a jogállamisági feltételeket a magyar kormány nem fogadja el. De a program kifizetéseinek is meghatározott céljai vannak, többek között a járvány okozta gondok enyhítése, strukturális reformok, zöld átállás és digitalizáció.

Gyévai Zoltán, az EU-Monitor főszerkesztője szerint a magyar miniszterelnök a levelében arra tesz kisérletet, hivatkozva a háború okozta rendkívüli, mondhatni vis major helyzetre, hogy

az Európai Bizottság tekintsen el azoktól az előírásoktól, szabályoktól, amiket mostanáig számonkért a tagállamokon.

A 444.hu írása alapján a magyar miniszterelnök az uniós forrásokat nem az eredeti célokra, hanem a magyar hadsereg megerősítésére, határvédelemre és a menekültek ellátására, illetve a háború okozta gazdasági károk enyhítésére kéri.

Az Európai Bizottság még elemzi azt a levelet, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök küldött múlt pénteken az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökének – mondta a Privatbankar.hu-nak a Bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője. Andrea Masini ugyanakkor hozzátette: Magyarország eddig még nem nyújtott be külön kérést „hiteltámogatásra” a helyreállítási alapon belül, annak szabályzatának megfelelően. Egyúttal figyelmeztetett, hogy meg kell indokolniuk a kérést, valamint

„igazolniuk kell a nagyobb finanszírozási szükségletet, a további reformokat és befektetéseket, amelyekre vonatkozóan mérföldkövekben és célokban kell megegyezni”.

A szóvivő szerint a Bizottság ezt követően újraértékeli majd a tervet, amire még az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×