Szombaton tartja hagyományos gazdasági évnyitó eseményét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Felszólalt Varga Mihály és Parragh László is - az általuk elmondottakról itt írtunk.

A beszédeket itt nézheti vissza.

Orbán Viktor szerint a tét komoly a mostani választások előtt: "2010 után új alkotmányt fogadtunk el, amivel a gazdaságban is fundamentális változásokat indítottunk el, a mostani gazdaság már nem ugyanaz, mint akkor volt. A választás tétje, hogy az újban maradunk, vagy visszamegyünk a régibe." A régi például tagadja a munka és a gazdaság sikeressége közti összefüggést.

"Az együttműködés érdekében elmondom, hogyan gondolkodok és hogyan fogunk gondolkodni a magyar gazdaság nagy kérdéseiről a jövőben" - mondta.

"Semmilyen engedményt nem akarunk tenni semmilyen szocialisztikus intézkedés érdekében, gazdaságpolitkailag is ellenzünk minden ilyen és minden kommunisztikus elvet"

- hangsúlyozta, hozzátéve, hogy azért van ez így, mert ezek tönkretették a gazdaságot. Megölték a magántulajdont és ezzel megölték annak a kultúrateremtő erejét is, pedig az jó kultúrát teremt, olyat, amilyenre jó életet lehet építeni, és jó gazdaságot. "Mi azt akarjuk, hogy az embereknek saját lakása legyen, saját eszközei, mert ez azt erősíti, hogy ha valakinek van valamilye, azzal törődnie kell. Ez más kultúrát teremt, mint amikor valaki más tulajdonában él és más pénzéből."

"Ez az egyetlen, ami letöri azt a rossz ösztönt, hogy nyakló nélkül vegyen fel az ember hitelt" - hangsúlyozta.

A kormány a magántulajdont fogja támogatni. Ennek méretére vonatkozóan megjegyezte, tárgyal rendszeresen cseh, lengyel, szlovák tőketulajdonosokkal, és látszik: van egy dolog, amiben nem vagyunk elég sikeresek. A magánkézben lévő tőketulajdon hányada mindhárom országban magasabb, mint itthon. Pedig így Magyarország versenyhátrányból indul.

"Ezért a kamarával kötünk stratégiai megállapodást, mert

ők tekintik a tőkefelhalmozást feladatként, és Magyarországon még 10 évig ez fontos lesz.

Ezért ez egy, a jövőből visszafelé levezetett, célok érdekében létrejött együttműködés."

A válságkezelésről

A 7,1 százalékos növekedéshez 1977-ben volt hasonló (7,6 százalék, de persze más körülmények között). A beruházási rátánk az EU-ban a 2. legmagasabb volt. Orbán Viktor számára a fent említett új gazdasági rendszer stressztesztje volt a járvány, és úgy látja, hogy kibírta a válságot. 2020-21-et együtt tekintve gyors, erőteljes, V alakú kilábalás van, a V-nek a második szára hosszabb, mint az első, ez a "kanyarban történő előzés" a miniszterelnök szerint.

"A válságkezelés Magyarországon sikeres volt" - jelentette ki. Azért, mert jó gazdasági állapotban ért minket a járvány, és azért, mert "erős komplexitással rendelkezik az amúgy nyitott magyar gazdaság".

A gazdaság jó állapota: a világon az egyik legmagasabb GDP/export-hányadosa van Magyarországnak, és ha nem exportorientált lenne a gazdaság, ma mindenki sokkal szegényebb lenne itthon; ez a jólét előfeltétele, 10 milliós piacra nem lehet bezárkózó gazdaságpolitikát építeni.

A komplexitás, ami még az előzőnél is fontosabb a miniszterelnök szerint: az amerikai egyetemek által kifejlesztett gazdasági komplexitásmérő szerint

a világ 10. legversenyképesebbje vagyunk.

Egy válság idején Orbán Viktor szerint ennek nagy jelentősége van, mert az nem egyformán sújtja az egyes gazdasági ágakat, de a komplexitás védelmet nyújtott. Erős gépipar, erősödő élelmiszeripar, erős vegyipar, és most új felzárkózó ágazat, a hadiipar növeli a komplexitást. Utóbbi megemeli a magyar gazdaság technológiai színvonalát. Még katonai repülőgépgyártással is próbálkoznak, Gyula mellett alkatrészeket gyártanak az Airbussal, illetve magyar tőkések egy cseh repülőgyárat vettek, és a remények szerint ez majd beintegrálódik valahogy a magyar gazdaság szövetébe.

"Magyarország ugyan huzatos, ezt mutatja a történelmünk, de itt van, ahol van, és itt is marad - ebből a fekvésből ki kell hozni a legtöbbet, amit lehet.

Minden fekvésnek vannak előnyei, meg kell találni. De Magyarország az elmúlt 30 évben nem fordított erre elég figyelmet. Tranzitország vagyunk. 12 év alatt 600 kilométer gyorsforgalmi utat építettünk. Az az érdekünk, hogy rajtunk menjen keresztül - a háborún kívül - minden, ami csak tud. Ezért gond a repterünk is egyébként. A vasúti képességeinket is fel kell zárkóztatni, hogy a keletről érkező szállítmányok is rajtunk menjenek keresztül. Akik például a Budapest-Belgrád vasútvonalat vagy a fényeslitkei nagyberuházásokat támadják, azok az ellenfél kedvére dolgoznak, mert valahol majd menni fog az az áru, de nem nálunk, pedig nekünk az az érdekünk, hogy itt menjen" - magyarázta Orbán Viktor.

A válságkezlés során nemcsak fiskális, hanem monetáris puffereket is aktivált a kormány - a jegybank mérlege is megnövekedett és az államadósság is megnövekedett. Ám a pénzügyminiszter ezt - a miniszterelnök javaslatára - nem engedte 80 százalék fölé. "Annyiból vissza tudunk jönni most is, ahogy egyszer már visszajöttünk" - mondta a kormányfő, megjegyezve, hogy előállt az a soha nem látott helyzet, amikor az osztrák államadósság magasabb a magyarnál. Közben pedig a munkaerőpiac stabil maradt, a válság idején sokkal kisebb volt az elmozdulás, mint bármely más európai országban.

Az inflációval kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: a magyar infláció még úgy-ahogy kinéz, de az uniós nem, igaz 2022-re 5,6 százalékot jósoltak az EU-s elemzők, ez nem is lenne rossz.

"A magyar inflációt az év végére vissza tudjuk hozni 6 százalék alá,

de a közeg, amiben vagyunk, ott nagy baj van, egy magas inflációjú helyzetben kell léteznünk a következő években. Egyrészt azért, mert a klímapolitikát nem tudják összehangolni a gazdaságpolitikával. Brüsszel olyan döntéseket hoz, amik az energiaárat emeli, pedig az magától is emelkedik. Most óriási csatát vívunk, 50 százaléknál kisebb eséllyel, bár ez nem példa nélküli a magyar történelemben. Mert most büntetéssel sújtanák azokat, akiknek saját lakásuk és autójuk van. Ez egy adóemelés és emelni fogja az enerigaárakat. Pedig annak emelkedése felelős az európai gazdaság inflációjának feléért. Itt van még az orosz-ukrán konfliktus, valamint a gazdaságilag még súlyosabb, az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatos. Mivel Oroszországban is üzletemberek csinálják az energiapolitikát, a fix szerződéses mennyiségeket leszállítják, de ez csak a kapacitásuk egy része, a többit a rövid távú, várhatóan magasabb árakra tartják vissza. Vagyis, ha az az új cső működik, lesz gáz, ha nem akkor nem lesz gáz Európában. Tehát csak alacsony energiárak mellett volt igaz, hogy az EU-nak és az oroszoknak is ugyanolyan fontos, hogy az oroszok eladják a gázt. A mostani magas energiaáraknál kevesebb gázzal is jó pénzt tudnak keresni az oroszok. Így már más helyzet állt elő, és hogy ez hogyan hat a jövő energiapolitikájára, még nem tudni. Magyarország más utat járt, hosszútávú szerződést kötöttünk velük."

"A négy stop nem esett jól" - jelentette ki. Mint mondta, elvből ellenzik az árhivatalszerű megoldásokat, de válság idején nincs normatív gazdaságpolitika, be kell avatkozni, konkrét kihívásokra konkrét válaszokat kellett adni. "Kiszámíthatóan, átmenetileg, átlátható módon, meghatározott időre, és minél előbb ki kell jönni belőle" - mondta, hozzátéve, hogy

reméli, ahogy az infláció javul, ki tudják vezetni ezeket az ármaximalizálásokat a gazdaságszabályozó eszközök közül.

Beszélt a következő 10 év gazdasági kihívásairól is. Szerinte a "gépház működik, a kassza csörög, mindenkinek van munkája, nem szükséges pályát módosítani". Vannak azonban csapdahelyzetek, amelyeket el kell kerülni.

Öt csapdahelyzetet lát az előttünk álló évtizedben

1. A magas külföldi tulajdon. Fontos, hogy minél magasabb színvonalú beruházások legyenek az országban, de ne legyen egy kívánatos szintnél több a külföldi beruházás. A magyar gazdaság ma többségében magyar tulajdonban van, ez remek hír, nem volt mindig így. Vannak azonban "lemaradó" ágazatok. 14 ezer külföldi vállalkozás működik most Magyarországon. 2010-20 között az energetikában, a bankszektorban és a médiában történt látványos magyar tulajdoniarány-növekedés. Az energiaszektorban 2020-ra 53 százalék lett, a bankszektorban 40-ről 2020-ra 58 százalékra nőtt árbevételarányosan a magyar tulajdon. A médiaszektorban 24-ről 51 százalékra emelkedett.

Humánegészségügy és szociális ellátás (magánegészségügy is), ingatlanhasznosítás, szállítás-raktározás, élelmiszergyártás és még sok más ágazatban hagyományosan jóval 50 százalék fölötti a magyar arány.

A biztosítók, távközlés, építőanyagipari területen főleg külföldi tulajdon van (főleg német) - mondta Orbán Viktor. Van most magyar tulajdonszerzés az Aegonnal, lesz az építőanyagiparban is. Az élelmiszer-kiskereskedelemben 40 százalék alatti a magyar tulajdonrész.

Külföldi tőke kell, nem vagyunk elég erősek enélkül, nincs se teljes foglalkoztatás, se új technológiák. De a magyar tulajdont erősíteni kell, folyamatosan javuló arányt kell létrehozni. Ez lehetséges, látható az elmúlt 10 évből - hangsúlyozta.

2. Exportáló nagyvállalatok csapdája - legyen megfelelő mennyiségű kkv az exportáló cégek között. 2000-ről mostanra 12 000-re nőtt a magyar exportáló cégek száma, óriási arányban növelte a kormány a külföldön terméket vagy szolgáltatást eladni képes vállalkozások számát. Orbán Viktora a bajor, német mintát hozta fel, ez a cél.

Az export árbevételének a 80 százalékát még külföldi tulajdonú cégek produkálják, az exportárbevétel 95 százalékát 1000 nagy cég adja. Vagyis messze nem bajor vagy észak-olasz a hazai kkv-k erőssége.

Húszról harminc százalékra növelnék a magyar cégek arányát az exportálók között és minél tőkeerősebbek legyenek ezek a cégek.

Hova lehet exportálni? "Nyugaton már beilleszkedtünk oda, ahova lehetett, de kellenek a nyugatinál nagyobb profittal kecsegtető piacok, ezek a Balkán és Kína, ezeket kell megcéloznunk." 10 év alatt 28 százalékkal nőtt a kereskedelmünk a keleti országokkal, és a befektetések is jelentősen nőttek ebből az irányból (akár úgy is, hogy nyugati cégeket vásárolnak meg, például németet vagy amerikait). A keleti nyitás politikája ismert és elindítottak egy nyugat-balkáni beruházási programot is.

3. Negatív profitegyenleg (külföldiek kiviszik a pénzt, a behozatal kevesebb). 2021-ben 8,2 milliárd eurónyi profitot termeltek a multik itt, és 1,8 milliárdot a magyar cégek külföldon, az egyenleg tehát mínusz 6,4 milliárd euró. Gratulált a MOL-nak, az MVM-nek, az OTP-nek, az útdíjfizetést szervező cégeknek, a baromfifeldolgozóknak (Mastergood vietnámi terepe, Agrofeed oroszországi beruházása) stb. A folyamat elindult, ám a régiós arányok még nem jók. A profitegyenleg 23,3 Lengyelországban, 11,8 milliárd euró a cseheknél - utóbbiakat már megelőztük, a többieket azonban még nem.

4. Dualitás csapdája: termelékenyebbek a külföldi cégek a magyaroknál. Ez igaz, de a hazaiak termelékenysége gyorsabban növekszik, mint a külföldieké. A dualitási hányados 2,4-ről 1,9 re csökkent 10 év alatt (2020-as adat).

Digitalizáció és automatizáció a hazai cégeknél - ez a kormány válasza, sok energiát fognak erre fordítani, segítséget is fognak nyújtani.

Meg kell emelnie a kormánynak a K+F beruházások 1,6 százalékos arányát.

5. A vidék lemaradásának csapdája. Budapest ma fejlettség szempontjából az EU fejlettségének 151 százalékán áll, miközben az Észak-Alföld 47, Észak-Magyarország 49, a Dél-Dunántúl 50 százalékon. Budapest fejlettségét a miniszterelnök érdemnek tartja, kell, hogy legyen egy olyan település minden országban, amely világszenzáció. "Felcsúton is lenne helye annak a pénznek, de most Budapestre jött" - viccelt, hozzátéve: a fantasztikus történelmi teljesítmény, hogy ezeréves állam vagyunk, az Budapesten látszik. "Nekünk egy lenyűgöző nagy nemzeti fővárosra van szükségünk. Ezt kellett először megcsinálni, még ha érzelmileg nem is mindig volt könnyű. Ezután jöhet a folytatás." Megjegyezte, a főváros fejlesztése csak az agglomerációval együtt értelmezhető, úgy kell végrehajtani. Az elővárosi vasúti rendszer kialakítása például rendkívül költséges, de nem kerülhető el.

"2021-27 között 4265 milliárd forintot fogunk fordítani a magyar vidékre,

ez háromszorosa az eddiginek" - jelentette ki. Az uniós finanszírozás mellé teendő magyar társfinanszírozás 17,5 százalékos volt az előző hét évben, ez most 80 százalékra nő. "Ezzel utolérjük a lengyeleket, szerintem egy jó versenyben le is győzzük őket."

A Modern városok program 50 milliárd forint minden évben, és fut még a magyar falu program is.

"Van bázisa a kormányban annak a gondolkodásnak, hogy a falvakat ne elveszítsük, hanem támogassuk" - monda, hozzátéve, a magyar falu sokkal nagyobb érték, mint gondolni szokás. Olyan helyzet legyen, hogy falun ugyanolyan civilizációs mértékű, színvonalú életet lehessen élni, mint a városban. A tőke mind a városok felé akar menni, de nem érdeke az országnak, hogy feladjuk a magyar falurendszert. "Amelyik életképes, maradjon meg, a helyiek elkötelezettsége fogja eldönteni, melyik maradhat meg, de mindnek mentőövet kell dobni."

2021-ben 190 milliárd ment falufejlesztésre, idén 93 milliárd forint fog menni. Orvosi rendelők, óvodák újultak meg és épültek, játszótereket, utakat építettek vagy újítottak fel, falubuszokat vettek.

Mivel lehet elkerülni a csapdahelyzeteket?

Pénzzel - jelentette ki Orbán Viktor. A bevétel legyen több, mint a kiadás, tette hozzá, vagyis az államnak továbbra is támogatnia kell a vállalkozásokat, csökkenteni az adókat; lesz

tőke- hitel és garanciatámogatás állami eszközök segítségével.

A gazdaságújraindítási tervben 12 százalék ment ilyen célra, idén 15 százalékot terveznek.

Csökkenteni kell az államadósság szintjét, és az alacsony kamatok és a pénzbőség kora mintha véget ért volna, de a fenti három állami program megvalósul, főleg a tőkeprogramokat szerené Orbán Viktor megerősíteni.

A HIPA kezeli a külföldi beruházásokat, ebből 6 milliárd eurónyi tőkebefektetés lett, amihez 1 milliárd forint állami támogatás járult hozzá. Koncentráltabb, célzottabb tőkebefektetést ösztönző programokat akarnak (például meghatározott területekre), nem általánosabbat.

A nyugat-balkáni, a közép-európai és a külpiaci gazdaságfejlesztési program is marad.

Uniós pénzek

Az országnak negatív profitegyenlege van, 6,4 milliárd euró. Orbán Viktor szerint a kérdés, hogy az uniós pénz kompenzálja-e ezt. "Fájdalom, nem." A negatív magyar profitegyenleg csupán 77 százalékát kompenzálják az uniós pénzek, számolta ki a kormányfő (mínusz 6,4 milliárd euró a profitegyenleg, ebből 5,2 az EU-val szemben, miközben az EU-s támogatás évente 4 milliárd, hangzott el). "Ők tartoznak nekünk és nem mi nekik. Jobb, ha kuruc nyelven beszélünk az uniós bürokratákkal, nem labancul" - jelentette ki.

Ennek az évnek a végéig kell aláírni a költségvetési uniós partnerségi megállapodást, az rendben van. Az RFF (korábban Next Generation, most helyreállítási alap) viszont nincs rendben a kormányfő szerint. Ezt 4 uniós ország nem kapta meg, a lengyelek és mi politikai, a két másik technikai okokból - mondta a kormányfő.

"A törvényt nem akarjuk módosítani, addig viszont nem adnak pénzt. De nincs joguk ideadni. A bírósági ítélet is arról szólt, hogy össze lehet-e kötni a ködös jogállami kritériumokat a pénzkifizetéssel. De itt nem mi vesztettünk, hanem az ellenfeleink. Mi nem nyertünk, de ők vesztettek. Mi azt ellenezzük, hgoy bármifajta pénzügyi kérdést összekapcsoljanak bármilyen nem pénzügyi - politikai - kérdéssel. Mert abból zsarolás lesz. Ezt nem szabad megengedni, szerintünk ez következik az EU alapokmányából, ezért támadtuk meg a lengyelekkel az uniós rendeletet. Ezt elvesztettük, a bíróság szerint ilyen kapcsolat lehetséges. De az indokolásában kimondja - és itt vesztettek az ellenfelek -, hogy a pénzkifizetést konkrét gazdasági ügyhöz kell kapcsolni, azt bizonyítani kell. Nincs általában. Vagyis általános politikai kritériumok alapján nem lehet pénzt visszatartani. A mi pozíciónk pénz szempontjából ezzel a bírói ítélettel nem romlott" - fejtette ki Orbán Viktor.

"Mit tudunk csinálni? Attól, hogy igazunk van, a pénz nem jön. Megelőlegezzük - minden fejlesztési programot, amit el akartunk indítani az uniós pénzből, azt a nemzeti költségvetésből megelőlegeztük.

Úgy számolunk, hogy az év végéig ez a pénz egészben vagy részletekben, de meg fog érkezni."

Az OECD adóversenyképességi indexe szerint a világ 13. jobbja a magyar adórendszer. A társasági adót tekintve a 6., szja-nál a 9. legversenyképessebbje. "Ezt az adórendszert meg kell védeni, mert ha szétszedik, drámaian romlani fog a magyar gazdaság versenyképessége. Ez a zsanér, amin elfordul a magyar gazdaság. Ha a zsanér kiesik, leesik az ajtó, ez ilyen egyszerű." Az adócentralizáció mértéke historikus összevetésben sosem volt még ilyen alacsony szinten, a GDP 35 százaléka. "Elég jó szám."

Az adóék 12 százalékkal csökkent az elmúlt években (53,1-ről 41,2 százalékra), a munkáltatókat terhelő adó- és járulékcsökkentés miatt (29-ről 13-ra). A kamarai tárgyalódelegáció nélkül ezt nem lehetett volna elérni Orbán Viktor szerint. A szakszervezetek mindig bért akarnak emelni, de ezt nem lehet a vállalkozóknak elfogadható szint fölé emelni a munkanélküliség növelése nélkül. "Ez nem túl bonyolult dolog, belátása aránylag csekély összpontosítással is megérthető" - jegyezte meg. Ezért nem akarja a kormány meghatározni a bérszínvonalat, a gazdasági szereplőknek kell megegyezniük. A kormánynak is van szerepe, ők "finanszírozzák adócsökkentéssel az első pár évet, ezért van az, hogy minden adóemelés mögött azonnal adócsökkentés van - ezt csinálja a pénzügyminiszter" - fogalmazott Orbán Viktor.

Rámutatott: a két és többgyerekesek adóéke jobb, mint az uniós átlag.

A gyerek nélküli, átlagbérrel rendelkező emberek adóéke viszont rosszabb (41,2, az EU-ban 39,7) - itt még a kormánynak be kell avatkoznia,

az MKIK-val kötött megállapodásban benne lesz ezen társadalmi csoportok adóékének csökkentése is.

Tudásközpontú gazdaság - nem jó, hogy az egyetemeken elmélet van, a gyakorlat meg a gazdaságban. Ez az egyetemi modellváltás, 2700 milliárd forintot "tesznek" az egyetemekbe, ami látszólak oktatásfejlesztés, hiszen ez részben gazdasági fejlesztéshez vezet, mert az egyetemeknek kutatniuk kell, az innovációban is elöljárniuk, nemzetközi kapcsolatokat kell kötniük, bevételeket kell szerezniük és ezekkel gazdálkodniuk kell. A hallgatók kétharmada ma már modellváltó egyetemeken tanul.

Az MKIK-val kötendő megállapodásról

Azért 3,6 millió helyett 4,7 millió ember dolgozik most, mert volt megállapodás az MKIK-val - mondta Orbán Viktor. Kifejtette: a mostani magyar kormány többsége nem a cégvilágból jön, a vállalkozók nem dolgoztak a politika világában - egy dolog tud bizalmat teremteni: megállapodást kötnek és betartják. "Ha a politika és a gazdaság el van választva, mint most - nem volt mindig így, vannak más modellek is -, akkor nem is látok más megoldást." Arra mérget vehetnek, hogy ha kötnek velünk egy megállapodást, akkor az be lesz tartva. Én meg nem vagyok sültbolond, nem kötök olyannal megállapodást, aki nem tartja be."

A kormány fő célja, hogy a gazdasági növekedés minden évben haladja meg 2-3 százalékkal az uniós mértéket, és 2030 környékén, amikor "nagy átrendeződések lesznek az EU-ban és Amerikában meg a világban, ami a mostani pandémiánál sokkal nagyobb stresszteszt alá helyez majd, olyan állapotban legyen a gazdaság, hogy bírjuk ezt és gyarapodásra tudjuk felhasználni. Ehhez megállapodás kell, olyan, mint amit most szeretnénk aláírni, és ha azt a következő 10 évben ezt betartjuk, akkor 2030-ra elérjük az EU fejlettségének átlagát, lesznek jó egyetemeink, lesz Magyarországnak védelmi képessége, gazdasági fejlettsége, technológiai előnye a régióban, és ezt egy jó politikai vezetéssel össze tudjuk úgy kombinálni, hogy ebből magyar nemzeti versenyelőny kerekedjen, nemcsak a régióban, hanem még azon kívül is" - zárta értékelését a miniszterelnök.