A fővárosi önkormányzat eláll a Gellért-hegyi sikló és az alsó állomásnál tervezett autóbusz-parkoló megépítésére vonatkozó 2009-es szerződéstől - döntött a Fővárosi Közgyűlés. A Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jegyezte javaslatot a testület 17 igennel, 6 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadta el.

A Fővárosi Közgyűlés 2008. november 27-i ülésén döntött a Rác Sikló Kft.-vel - a névváltozást követően Gellérthegyi Sikló Kft. - és az I. kerülettel a fővárosi önkormányzat, valamint a budavári önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat érintően a parkoló-garázs és a sikló létesítményeinek megépítésére irányuló beruházás megvalósításáról szóló megállapodás megkötéséről.

A szerdán elfogadott előterjesztésben a megállapodástól való elállást úgy indokolták: a szerződés hatályba lépésétől számítva több mint tizenhárom év telt el anélkül, hogy a szerződés szerinti beruházás megvalósítását szolgáló érdemi kivitelezési munkák egyáltalán megkezdődtek volna és a beruházás eredeti műszaki tartalmától történő eltérés miatt a szerződésben foglaltak teljesítése a beruházó érdekkörében felmerülő okból a továbbiakban már nem is lehetséges.

"Mindezekre, valamint a jogszabályi környezet lényeges megváltozására és a szerződés gazdasági egyensúlyának felbomlására tekintettel a fővárosi önkormányzatnak a továbbiakban nem áll érdekében a szerződés fenntartása" - olvasható.

Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) arról beszélt, a döntés meghozatala előtt az összes feltételt meg kellene vizsgálni, mert hatalmas pénzügyi kockázatokat rejt a szerdai ülésre benyújtott előterjesztést elfogadása. Azt javasolta, hogy vizsgálják meg a döntés jogi és gazdasági következményeit és egyeztessenek a beruházóval.

A döntésből adódó legnagyobb veszteség, hogy nem épül meg a sikló

- mondta.

Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt, hogy a beruházásban a fővárost rengeteg környezeti kockázat érinti, és az időközben hozott módosításokkal a látványberuházás csak tovább terhelné a Gellért-hegyet, mert nem váltaná ki a turistabuszokat.

Egyéb döntések

A Fővárosi Közgyűlés huszonhat I. kerületi ingatlan védetté nyilvánításáról is döntött, és ezek között szerepel a Déli pályaudvar főépülete is. Az indokolás szerint a védelem alá helyezéssel megakadályozható az építészeti értékek bontása és azok a beavatkozások, amelyek az építészeti értékek érvényesülését zavarnák.

V. Naszályi Márta (Párbeszéd), az I. kerület polgármestere kiemelte: a javaslat nem titkolt célja, hogy megvédjék a nemzeti örökség azon részét, amely a XX. század második felében épült.

A testület döntött a fővárosi fenntartású idősotthonokban, illetve a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeiben foglalkoztatott munkavállalók bérének további emeléséről. A szociális ágazatban foglalkoztatott munkavállalók alapbérének garantált bérminimumra történő kötelező emelése, valamint az ágazati alapbéren és pótlékon felüli, munkáltatói döntéssel érintett bérkiegészítések 15 százalékos emelése érdekében 461 millió forintot különítettek el a költségvetésben. Ezzel együtt a béremelés mértéke eléri átlag 20 százalékot.

A képviselők egyhangúlag határoztak arról is, hogy a fővárosi önkormányzat zöldinfrastruktúra fejlesztési feladatok előkészítésére 210,6 millió forintot biztosít. A kilenc beruházás között szerepel a Flórián téri közpark, a Vérmező és a Népliget közparki megújítása.

A közgyűlés továbbá döntött arról, hogy a Lánchídhoz és a budai váralagúthoz kapcsolódó közterületek - Clark Ádám tér, Széchenyi tér, Eötvös tér - rekonstrukciójának tervezési feladataira 300,7 millió forintot biztosít úgy, hogy részben a Városháza iroda felújításából csoportosítottak át erre a feladatra. A tervek várhatóan 2023. január végéig elkészülnek majd.

Határozat született arról, hogy a 3-as metróvonal Határ úti állomásához kapcsolódó gyalogos aluljáró felújítására és felszíni akadálymentesítésére 2,9 milliárd forintot biztosítanak. A tervek szerint a beruházás 2024. január 31-ig befejeződik.

Egyúttal a képviselők felkérték a főpolgármestert, kezdjen tárgyalást az 3-as metróvonal Göncz Árpád városközpont állomáshoz kapcsolódó gyalogos aluljáró felújításához és felszíni akadálymentesítéséhez szükséges forrás biztosítása érdekében a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel.

A Fővárosi Közgyűlés hozzájárult, hogy a fővárosi önkormányzat Pest-Buda-Óbuda egyesítésének 150. évfordulója alkalmából nyílt drámapályázatot hirdessen meg. Továbbá a testület elvi hozzájárulását adta, hogy Ráday Mihály Kossuth-díjas filmoperatőr, Budapest díszpolgára, "a főváros építészeti és kulturális örökségének legkérlelhetetlenebb védelmezője" emlékének őrzése céljából, munkája továbbvitelének szándékával kitüntető díjat alapítsanak Ráday Mihály-díj Budapest Épített Örökségéért elnevezéssel.

A közgyűlés az utolsó döntések között határozott arról, hogy a budapesti közösségi költségvetési szoftver forráskódját nyílt forráskódú szoftverlicenc alatt ingyenesen közzéteszi.

Az ülésen megemlékeztek a február 17-én, 89 éves korában elhunyt Fenyvesi Máté válogatott labdarúgóról, akit a Fővárosi Önkormányzat is saját halottjának tekint.

Egyhangú döntés született arról is, hogy a főváros ingyenesen az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye tulajdonába adja az Újlipótvárosi Árpád-házi Szent Margit-templom plébánia által használt Lehel téri, 3440 négyzetméteres ingatlant, a Tabáni Alexandriai Szent Katalin-plébánia templomkertjét, valamint a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom 1631 négyzetméteres ingatlanát.

A Fővárosi Közgyűlés döntött arról, hogy a főváros részvételi költségvetése részeként 50 millió forintból városszerte kerékpártámaszokat létesítenek, további 50 millió forintból pedig két év alatt 25 ivókutat a főváros forgalmasabb részein. Emellett 25 millió forintos keretösszeggel pályázatot hirdetnek civil szervezeteknek, időseknek szervezett állatterápiás programok megtartására.

A közgyűlés úgy döntött, 175 millió forintból felújítja a Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Házat - Napházat a VIII. kerületi Népszínház utcában, míg a Teleki tér 7. szám alatti ingatlant - amely korábban a Rádió C székhelye volt - roma kulturális és közösségi célú hasznosítására kedvezményesen adja bérbe, nyilvános pályázat útján.

Vizsgálóbizottság

Folytatja munkáját a V. és VII. kerületi ingatlaneladásokat vizsgáló bizottság - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztését a képviselők 17 igen és 11 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadták el. A főpolgármester azt mondta,

más jogi állásponton van a főváros és a kormányhivatal.

A Fővárosi Közgyűlés január 26-án döntött arról, hogy vizsgálóbizottságot állít fel az V. kerületi, valamint a 2019 ősze előtti VII. kerületi ingatlaneladások vizsgálatára. A kormányhivatal múlt héten jegyzett törvényességi felhívásában azt írta, a fővárosi önkormányzatnak nincs jogköre az adásvételi jogügylet elemeinek, folyamatának vizsgálatára. A kormányhivatal szerint az önkormányzati autonómia sérelme nélkül, az arra jogosult szervek helyett a főváros nem nyilváníthat véleményt az önkormányzat felelős gazdálkodásával összefüggő kérdésekben.

A Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának több képviselője a főpolgármesteri javaslat visszavonását kezdeményezte, mert szerintük a bizottságot az április 3-ai országgyűlési választások miatt, bosszúból hozták létre.

Kovács Péter (Fidesz-KDNP), XVI. kerületi polgármester azt mondta: nem igaz, hogy az igazságtól félnének; ő személy szerint attól fél, amit nap mint nap, minden egyes közgyűlésnél kézzelfogható módon tapasztalnak: "a karácsonyi lopakodó diktatúrától".

Akkor van diktatúra, amikor ismerjük a törvényeket, de nem tartjuk be, mert azt gondoljuk, hogy a Fővárosi Közgyűlés többségének bármit lehet csinálni - tette hozzá.

Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP) szerint a Városháza eladását vizsgáló bizottság miatt, bosszúból hozták létre a kerületi ingatlaneladást vizsgáló bizottságot, jogszerűtlenül. Közölte, amikor erre az illetékes hatóság felhívta a főváros figyelmét, akkor a főváros "nyuszi", és arra hivatkozik, hogy csak az elővásárlási jogot érintő ügyeket vizsgálja, miközben a főpolgármester a közösségi oldalán "harcoskodik", és azt írja, a kormányhivatal szerint "ugyan minek kivizsgálni azt, hogy az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botrányának egyik kulcsfigurája, Völner Pál haverja, Schadl György hogyan jutott áron alul, egyedüli vevőként több V. és VII. kerületi ingatlanhoz".

Niedermüller Péter (DK), VII. kerületi polgármester, a vizsgálóbizottság elnöke szerint a kormánypárti képviselők félnek, mert tudják, hogy az ügyletek, amelyekről szó van, "rendkívül zűrösek", "számos esetben kifejezetten törvényellenesek". Úgy vélte, be kell mutatni a "velejéig romlott" rendszer működését, ami arról szólt, "hogyan lehet a lakásokat ismerősöknek, haveroknak kijátszani", elkótyavetyélni.

A polgármester szerint "felér egy vallomással", hogy a volt józsefvárosi fideszes polgármester, Sára Botond vezette kormányhivatal most kifogásolja a vizsgálóbizottságot.

Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester szerint nem lehet "karácsonyi diktatúráról" beszélni, mert az azt jelentené, hogy Karácsony Gergely a főnök, holott ott ül mellette Gy. Németh Erzsébet (DK) főpolgármester-helyettes, "aki a valódi főnöktől" szállítja az utasításokat.

A napirend előtti vitában Borbély Lénárd arról beszélt, a "szivárványkoalíció" elmúlt 2,5 éves tevékenysége semmi másról nem szólt, mint a kommunikációról, ezekből úgy tűnik, mintha "minden a legnagyobb rendben lenne" Budapesten, azonban a kommunikációs trükkökön kívül semmilyen fejlesztést, előrelépést nem látni a főváros életében, a folyamatban lévő fejlesztéseket a korábbi városvezetés indította el, vagy a kormány. Hozzátette: a városvezetés arra hivatkozik, a főváros ki van véreztetve, de a cégvezetők prémiumot kapnak és a politikai munkatársak fizetését is emelik.

Láthatjuk, milyen az, amikor baloldali többség vezeti a várost, ami koncnak tekinti a várost és annak pénzét - jegyezte meg, azt kérve, a városvezetés kezdjen el végre dolgozni.