"Hogy finoman fogalmazzak, nem voltunk teljes mértékben megelégedve azzal, ahogyan a kormány a február 1-jei kétórás figyelmeztető sztrájkra válaszolt" – mondta Papp László. Megjegyezte, a figyelmeztető sztrájkkal kapcsolatos bírósági folyamat még nem ért véget, még fellebbeznek a másodfokú döntés ellen.

A február 14-i, hétfői polgári engedetlenségi akcióban az intézményben 12-en vettek részt, vagyis oktatás időközben volt. Megjegyezte: a gyerekek ellátása egyébként szerintük nem az ő dolguk, mert az erre vonatkozó szerződés az állam és a szülő között áll fenn; a szülő fizeti az adót, az állam biztosítja gyermekének a tanulmányokat. "A tanárok ugyan közalkalmazottak, de a jogi logika az, hogy az állam a szülővel szerződik, az állam pedig a feladat ellátására létrehozta a Klebelsberg Intézetet, az iskolák fenntartóját, amely fizetésért felveszi a tanárokat. Ez két külön történet. Vagyis amikor azt mondja az állam, hogy ő ragaszkodik bizonyos feladatok ellátásához a sztrájk ideje alatt is, akkor ez nem a tanárokra vonatkozó szabály, hanem a Klebelsberg Intézetre, vagyis a tankerületi központra vonatkozik" – fejtette ki Papp László.

A tankerülettől nem kaptak eddig reakciót a hétfői akcióra, de arra számítanak, hogy fizetést nem fognak kapni erre a délelőttre. Arra a kérdésre, hogy számítanak-e elbocsátásra, a Szent László Gimnázium tanára úgy válaszolt, hogy az elbocsátással való "játék" egy keresleti piacon veszélyes dolog lehet, hiszen nem lehet majd új kollégát felvenni.

A folytatással kapcsolatban új vélekedett, hogy a március 16-ra a szakszervezetek által tervezett sztrájk valószínűleg megtörténik. A sztrájk jogszerűségével és a minimális szolgáltatásokkal kapcsolatban folytatott huzavonát nem tartja értelmesnek.

"A sztrájk úgy keletkezik, hogy a munkavállaló bizonyos értelemben nem elégedett azzal az egyezséggel, amit a munkaadóval eredetileg kötött, megváltozott a helyzet. Továbbá azt gondolja a munkavállaló, hogy az ő munkaereje magasabb áron eladható a piacon. Ha ez nem így történne, bele se fogna nyilván, hiszen ha tudja, hogy ha elmegy, jön helyette más ugyanennyiért vagy még kevesebbért megcsinálja a munkát, akkor nem tud sztrájkolni. Ha viszont elkezdek sztrájkolni, akkor ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy ahelyett, hogy otthagynám az egészet a francba, és elmennék mást csinálni jobb fizetésért, még adok egy lehetőséget a munkaadónak, hogy ne menjen csődbe" – fejtette ki a tanár.

Az iskola homlokzatára egy "A sztrájk alapjog" feliratú molinót is kifeszítettek, a Pedagógusok Demokratikus Szervezete élőben jelentkezett be az iskola elől a Facebookon. Az eduline.hu-nak Tóth Viktor, a gimnázium tanára azt mondta, a kormány a pénteki rendelettel „kiherélte a pedagógusok sztrájkhoz való jogát”.

„Lehet sztrájkolni, de olyan körülmények között, amit nem lehet sztrájknak nevezni. Nekem a sztrájk azt jelenti, hogy munkabeszüntetés. Teljes körű munkabeszüntetés” – tette hozzá a pedagógus.