Az elmúlt két napban folyamatosan romlott Magyarországon a levegőminőség. Szerdán hat településen volt veszélyes a levegő: Kazincbarcikán, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon, Sajószentpéteren és Vácon. Négy város, Budapest, Salgótarján, Szolnok és Tatabánya egészségtelen minősítést kapott a levegőhigiénés index alapján, további tizenegy településnek pedig kifogásolható volt a levegő minősége – ismertette kérdésünkre Szigeti Tamás.

A veszélyes levegő kifejezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kis méretű aeroszol részecskék, hétköznapiasan a szálló por olyan koncentrációértéket ér el, mely egészségügyi szempontjából az egészségtelen minősítésbe esik. Magyarán az érzékeny csoportjába tartozóknál, tehát a gyermekeknél, az időseknél, a krónikus légzőszervi betegségben szenvedőknél és a várandós kismamáknál légzőszervi tünetek, úgymint köhögés, nehéz légzés, légúti irritáció jelentkezhet. Sőt, akinek már krónikus légzőszervi betegsége van, a tünetek erősödhetnek, esetleg újak jelenthetnek meg, így számukra nagyon fontos, hogy az egyéni védekezés – emelte ki a levegőhigiénés szakértő.

A legfontosabb, amikor az említett helyzet kialakul, hogy

lehetőség szerint minél kevesebb időt töltsünk a szabadban,

és inkább maradjunk beltérben. Az NNK munkatársa arra is felhívta a figyelmet: attól még, hogy odakinn rossz a levegő, nem szabad mellőzni a szellőztetést, hiszen a beltéri környezetben is számos légszennyező vegyület található, amik dúsulhatnak. Vagyis

fontos, hogy napjában többször is kitárjuk az ablakokat.

Szigeti Tamás megjegyezte, azok, akik forgalmas utak mentén laknak, lehetőség szerint ezt ne a forgalmi csúcsidőszakban tegyék.

Másik védekezési mód lehet a maszkok hordása kültéren is, hiszen azok nagyon hatékonyan képesek kiszűrni a levegőben a kis méretű aeroszol részecskéket, csökkentve így az ember kitettségét. A már említett krónikus légúti betegségben szenvedők számára segítséget jelenthet az inhalátor használata, de ha tüneteket éreznek, feltétlenül forduljanak orvoshoz, aki akár a gyógyszeres kezelés módosításával is enyhíthetik a panaszokat – hangsúlyozta a szakértő.

A fűtési szezonban gyakorta tapasztalni kedvezőtlen levegőminőség, így a mostani helyzet nem új keletű; az elmúlt években, évtizedekben is találkozni lehetett a jelenséggel. Az viszont, hogy egy fűtési szezonban hányszor alakul kedvezőtlenül a levegőminőség, azt általában a meteorológiai helyzet befolyásolja. Javulásra – a szél megélénkülésével – pénteken, illetve hét végén számíthatunk az előrejelzések alapján – zárta szavait az NNK levegőhigiénés szakértője.

Halálos mérgek kerülnek ki a levegőbe

A Levegő Munkacsoport elnöke is egyetértett azzal, hogy télen elsősorban a lakossági fűtés határozza meg a levegő minőségét, igaz, a forgalmas utak mentén a közlekedés is komoly befolyással bír – egészítette ki Lukács András. Ami a szennyező részecskéket illeti, kifejtette: bár a hivatalos mérőállomások pontosak, jelek szerint a „legsúlyosabb szennyező anyagokat nem mérik”.

A szakember kiemelte, a légszennyezettség szempontjából különösen lényeges, hogy milyen távolságra vagyunk a forrástól, példaként említve, hogy ha a szomszéd befűt, 2-300 méterre jó lehet a levegő, mi viszont megfulladhatunk – függően attól, hogy mivel történik a fűtés. Különösen veszélyes a hulladék, tehát a műanyag, a bálásruha, bontott ablakkert vagy bútor elégetése.

Ezek toxicitása, mérgező hatása még a fafűtésből eredő füst mérgező hatásánál is sokkalta rosszabb, akár ezerszerese is lehet.

„Tehát, szó szerinte halálos mérgek kerülnek ki a levegőbe” – fogalmazott.

Egy nemrégiben készült felmérés szerint Budapest levegőjében az illegális hulladék égetésből származó részecske-, illetve porszennyezés az összes szennyezés 5 százalékát teszi ki, figyelembe véve azonban, hogy ezeknek ezerszer is nagyobb lehet a mérgező hatásuk, az 5 százalék mérgező hatása akár százszor is nagyobb lehet, mint a fennmaradó 95 százaléknak. Ez a probléma pedig magyar, illetve kelet-európai sajátosság, tehát nyugaton szinte ismeretlen az illegális tüzelés – tette hozzá a szakértő.

Lukács András egyetértett, hogy az illegális hulladékégetésből származó füstnek jellegzetes szaga van, tehát jól meg lehet különböztetni akár szaglással is mondjuk a fafűtés füstjétől, ami ellen

nem csak lehet, tenni is kell,

miután jogszabályba ütköző és esetenként 300 ezer forint bírság is járhat érte – hangsúlyozta. Sőt, súlyosabb esetben börtönbüntetés is kiszabható az illegális hulladék égetéséért. „Csak sajnos a hatóságok nem állnak a helyzet magaslatán” – jegyezte meg. A Levegő Munkacsoport tapasztalatai szerint sem kapacitásuk és idejük, de sokszor hozzáértésük sincs, ezért a jelentős megerősítésüket tartanák szükségesnek.

Végül azt is megjegyezte, felméréseik szerint csak kis részben igaz, hogy az emberek a szegénység miatt fűtenek hulladékkal. Túlnyomó részben az ismerethiány, a felelőtlenség és a rosszul értelmezett spórolás az oka az illegális anyagokkal történő fűtésnek.