Infostart.hu
eur:
349.73
usd:
301.37
bux:
138190.47
2026. június 16. kedd Jusztin
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes sajtótájékoztatót tart a Magyar Állandó Értekezlet végén a fővárosi Várkert Bazárban 2019. november 15-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Június elsejéig hosszabbítaná meg a veszélyhelyzetet a kormány

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjedelmes salátatörvényben kezdeményezi a hosszabbítást. Parlamenti választást és népszavazást lehet tartani rendkívüli jogrend idején is.

Törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a módosítások legfontosabb intézkedése az, hogy a kormány 2022. június elsejéig meghosszabbítaná a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetet, a többi módosítás pedig ehhez kapcsolódik.

A törvényjavaslat három szakasza is sarkalatosnak minősül, ezért az elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának támogató szavazata szükséges.

A rendkívüli jogrend arra adja meg a lehetőséget a kormánynak, hogy rendkívüli helyzetekben gyorsan reagáljon. Az ilyen helyzetben kiadott rendeletek – kétharmados törvényben meghatározottak szerint – felfüggeszthetik egyes törvények alkalmazását, a törvényi rendelkezésektől eltérhetnek, és a kormány egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

A javaslat általános indokolása szerint az új vírusvariánsok korábban nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel terjednek Európa-szerte. A negyedik hullámban, annak kiszámíthatatlansága miatt, elengedhetetlen a fokozott és hatékony védekezés lehetőségének biztosítása.

A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályának meghosszabbítására 2022. június 1. napjáig azért van szükség, mert "így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni". Ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését.

Az indokolásban az is szerepel, hogy az országgyűlési képviselők általános választásának megtartása, április vagy május hónapra történő kitűzése az Alaptörvényből következik, ezért azt a különleges jogrend fennállása nem befolyásolja. Az országos népszavazás a veszélyhelyzet alatt is lebonyolítható.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

A 301-es parcellánál tartott megemlékezés után az Országgyűlés is 1956-os hőseinkre emlékezett, Magyar Péter miniszterelnök tartott beszédet. Ezután az Országgyűlés tárgyal a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról, amelyben szó esik a vagyonnyilatkozatokról, a „kekvákról”, az egyetemekről és a közbeszerzésekről is. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
Stabilitás nélkül nincs növekedés: pénzügyi mozgásteret keresnek a zalai kkv-k

Stabilitás nélkül nincs növekedés: pénzügyi mozgásteret keresnek a zalai kkv-k

Megduplázódott tavaly a zalai vállalkozások finanszírozási igénye, a kihelyezések döntő része azonban likviditási célú volt, ami azt jelzi, hogy a kkv-k jelentős része bővítés helyett egyelőre stabilizálásban gondolkodik. A KAVOSZ zalaegerszegi roadshow-ján elhangzottak alapján a régi növekedési modell nem tér vissza: a vállalatoknak a hatékonyság javítására, digitalizációra és tudatos pénzügyi tervezésre kell összpontosítaniuk. A zalai cégvezetők tapasztalatai szerint a kereslet bizonytalansága, az árfolyamhatások, a munkaerőhiány és a generációváltás egyszerre nehezíti a működést. Előnybe azok a kkv-k kerülhetnek, amelyek megőrzik alkalmazkodóképességüket, és a kedvezményes finanszírozási eszközöket a működés stabilizálása mellett technológiaváltásra és termelékenységjavításra is fel tudják használni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×