Csányi Viktor régész a tárlat anyagát bemutató keddi sajtóbejáráson elmondta, a tram-train 3,6 kilométeres hódmezővásárhelyi villamospályájának építése történelmi lehetőséget biztosított arra, hogy a múzeum munkatársai szinte a teljes belváros keresztmetszetét megismerhessék.

A közlekedési beruházáshoz kapcsolódó régészeti tervezőmunka már 2012-2013-ban elindult. 2016-tól a közgyűjtemény szakemberei próbafeltárásokat, régészeti megfigyeléseket és bontómunkát, valamint műszeres lelet- és lelőhely-felderítéseket végeztek.

A kutatók a Kistópart utca környékén egy az Árpád-kortól a török korig lakott település nyomaira bukkantak, amely nem lehetett más, mint a forrásokból ismert Hód falu. A Református Ótemplom környezetében éppen az Árpád-kori leletek hiánya volt árulkodó. Az előkerült tárgyak alapján az emberek valamikor a 16. században kezdhették el használni a városnak ezt a részét, a 17. században pedig a kereskedelem, elsősorban a textilkereskedelem vált fontossá ott.

A szakemberek több mint 3700 régészeti tárgyat találtak. A legrégebbiek a szarmaták időszakából származó kerámiatöredékek, a helyszínből fakadóan azonban elsősorban a középkorból származó leletek kerültek elő.

A fémkeresős vizsgálatok eredményeként jelentős számú érmével is gazdagodott a múzeum gyűjteménye, amelyek közül az egyik legérdekesebb I. Lipót egy 1695-ben vert poltúrája. Az ezüstpénz abban az időben készült, amikor a város lakatlan volt, mivel a védekezésbe szoruló törökök élelmiszer-ellátásának megakadályozása érdekében a császári hadvezetés kiürítette a Körös-Maros-közét és a Nagykunságot, így Hódmezővásárhelyt is.

A kiállítás látogatói megtudhatják azt is, hogy bár a menetrend szerinti villamosközlekedés november 29-én indul el Hódmezővásárhelyen, a városban már 1895-ben felmerült a villamospálya építésének ötlete. Ehhez a következő években a szükséges engedélyeket is megszerezték, ám 1900-ban pénzügyi problémák miatt a terv lekerült a napirendről.