Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
An elderly man not feeling well while doctor writing down symptoms during COVID-19 pandemic.
Nyitókép: Smederevac/Getty Images

Covid vagy felső légúti betegség? – Nem könnyű a válasz, de vannak árulkodó jelek

Az elmúlt hetekben a gyermek és a felnőtt ellátásban is megemelkedett azoknak a betegeknek a száma, akik felső légúti panaszokkal fordulnak orvoshoz. Az InfoRádió által megkérdezett fül-orr-gégész főorvos, dr. Noszek László PhD azt mondta, első ránézésre nehéz a diagnózis. Szólt arról is, hogy a legújabb tapasztalatok szerint akár a kötőhártyagyulladás vagy az enyhe bőrtünetek is utalhatnak a koronavírus delta variánsának fertőzésére.

Dr. Noszek László PhD, fül-orr-gégész főorvos szerint a felső légúti fertőzések diagnózisa egyfelől könnyű és „mindenki” ért hozzá, másik oldalról viszont nehéz pontosan megmondani, hogy mi az adott kórokozó, miután nem állnak azonnal rendelkezésre ehhez eszközök. Kivételt jelent a koronavírus-fertőzés esetében például az antigén-gyorsteszt, illetve a legbiztosabb a PCR-teszt. „Viszont a nálunk használatos módszerek nem azonnali eredményt adnak, tehát mire kiderül egész pontosan, hogy koronavírus-fertőzésről van-e szó, addigra viszonylag sok idő telik el” – magyarázta.

A szakember a felső légúti panaszok esetén használatos házi praktikákkal kapcsolatban azt mondta, jelen helyzetben mindenkinek az egyéni felsőssége, hogy végiggondolja, hogy járt-e olyan helyen, volt-e a környezetében az elmúlt időszakban igazolt koronavírus-fertőzés, azzal együtt, hogy a delta variáns tünetmentesen is képes fertőzni. Ha például arról értesülünk, hogy egy olyan személy betegsége igazolódott teszttel, akinek a környezetében voltunk, mindenképp gondolnunk kell arra, hogy mi magunk is megfertőződhettünk koronavírussal. Lehetőség szerint ilyenkor tesztelni kell, távol kell maradni másoktól – hangsúlyozta a Szent Imre Kórház fül-orr-gégész főorvosa.

Kiemelte, a felső légúti tünetek között nincs olyan, amely teljes bizonyossággal kizárná a koronavírus lehetőségét. A szaglásvesztés azonban árulkodó lehet, ami a Covid esetén változatlanul előfordul, igaz, nagyságrendekkel kisebb mértékben, mint mondjuk az első hullámban – tette hozzá. Ha az eleinte enyhe felső légúti tüneteket rosszabbodó állapot követi, az mindenképp a koronavírus-fertőzésre utal, amihez a szaglásvesztésen túl ízvesztés, gasztroindesztinális tünetek, gyomor- és bélrendszeri problémák, illetve kötőhártya-gyulladás párosulhat, de előfordulhatnak bőrtünetek is. Tehát a koronavírus nagyon sokrétű tünetegyüttest okoz – foglalta össze.

A szakember arra is kitért, jelenleg nincs új kötelező háziorvosi vagy szakorvosi protokoll, de még sor kerülhet megszorító vagy korlátozó jellegű intézkedésekre, hiszen a járványügyi helyzet nem javul, hanem az utóbbi napokban jelentősen romlik.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Megint Messi: az argentinok csak hosszabbítás után tudták kiejteni a kétszer is egyenlítő csodacsapatot a foci-vb-n

Lionel Messi rekorddöntő újabb gólja után is csak 1-1-re végzett a rendes játékidőben a címvédő Argentína és a vb-újonc Zöld-foki Köztársaság a foci-vb-n. Az afrikaiak még a hosszabbításban is tudtak egyenlíteni, de a vége 3-2 lett az argentinok javára, így Messiék nézhetnek szembe a Mo Szalah vezette Egyiptommal a nyolcaddöntőben.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

Felsorolni is nehéz, mi minden kötődik az 1776-ban alapított Egyesült Államokhoz az aranyláztól a Super Bowlon és a Terminátoron át Woodstockig, a Big Macig, hogy az iPhone-t, Michael Jacksont vagy a holdra szállást be se mondjuk − és az is kizárt, hogy bárhol máshol lenne olyan, hogy „drive-thru church”. Sok víz lefolyt tehát az elmúlt két és fél évszázadban a Potomac Riveren, és az USA-t okkal tartják számon a mai napig a világ vezető szuperhatalmaként, amely − amellett, hogy a lélegzetelállító természeti csodák otthona − az üzlet, az innováció és a szórakoztatóipar globális zászlóvivőjeként él a köztudatban. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával arra tettünk kísérletet, hogy mérleget vonjunk ebből a hollywoodi fordulatokban bővelkedő eredettörténetből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×