Dél-Afrikában és Szibériában sincsenek olyan gazdag aranylelőhelyek, mint Magyarországon a Börzsönyben - állítja Varga István, a Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. ügyvezető igazgatója.

Mint kifejtette: ott 10-15 százalék a maximum, amire bányákat nyitnak, ennek viszont 105 méter mélyen van a legmélyebb pontja, és 65 méter mélyen találták meg a dúsulást Márianosztra Kóspallag és Nagybörzsöny községek között. Szigorúan védett természeti terület, tehát ide bányászati célból belépni nem lehet.

Ennek ellenére Varga István szerint mégis felszínre lehet hozni az aranyat is az ezüstöt.

„A lejtaknákat a három község közigazgatási területén indítanánk. A föld alatt nagyjából 65 méteren találkozna a három akna és ott a föld alatt lehetne kialakítani egy feldolgozó üzemet. Ez egy vulkáni hegység volt, 50-60 millió évvel ezelőtt több lávakitörés történt, és az hozta fel ilyen magasságra az aranyat és az ezüstöt. Nagyon fontos, hogy termésarany és termésezüst, tehát ehhez nem kell ciános kioldás, hanem egyszerűen vízzel mosható. Olyan rendszert alkottunk, hogy soha a természetvédelmi területre nem lépünk be” – emelte ki.

Az ügyvezető igazgató szerint a kitermelést a két-három évig tartó engedélyezés után kezdenék meg, és

14 év alatt egymilliárd eurós ráfordítással 38 milliárd eurós hasznot eredményezve ezer tonna aranyat és ezüstöt hoznának a felszínre.

A Magyar Bányászati és Földtani szolgálat jelenleg a koncessziós bányászati engedély kiírását megelőző érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot végzi a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és az Országos Vízügyi Főigazgatóság bevonásával - írta a szervezet az InfoRádió megkeresésére.

A végleges jelentést környezetvédelmi, vízgazdálkodási, örökségvédelmi, talajvédelmi, közegészségügyi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és vagyongazdálkodási szempontok alapján adják ki, de azt nem közölték, hogy mikor.