eur:
394.72
usd:
365
bux:
65502.22
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Nyitókép: Hiúz, magyar festéssel. (Miniszterelnöki Kormányiroda)

Honvédség: egy nehézdandár kialakítása a cél

A Honvédségnél már a következő évtizedre fókuszálnak.

Már a 2030–2032-es terveken, elérendő célokon dolgozik a Honvédelmi Minisztérium (HM) – írja Magyar Nemzet.

A lap a tárca tájékoztatása alapján kiemelte, hogy a honvédség újrafegyverzése, a katonai életpályamodell kiteljesítése és a toborzás mellett nagyon fontos a 21. századi kihívásokra választ adó irányítási és vezetési struktúra kiépítése.

Közölték: már a következő évtizedre kitekintő honvédelmi és haderőfejlesztés, az országvédelem és a NATO-szövetségesi kötelezettségek teljesítése is megkövetelte a HM és a Magyar Honvédség Parancsnokságának (MHP) szétválasztását, valamint az új parancsnok, Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy kinevezését.

Bár a honvédelmi és haderőfejlesztési program a nevében Zrínyi 2026, a 2026-os terveken rég túllépett a minisztérium, már a 2030–2032-es elérendő célokról beszélnek – derült ki a tárcának a Magyar Nemzet kérdéseire adott tájékoztatásából.

A HM arra is felhívta a figyelmet, hogy minden évben újabb kihívások jelennek meg, amelyekre reagálni kell.

A honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik legfontosabb célja – Magyarország NATO-vállalásaival összhangban – egy nehézdandár kialakítása.

Amikor beszereznek egy új eszközt, elkezdik a felkészítést annak használatára. Amíg megérkezik a vásárolt haditechnika, a katonák kiutaznak az érintett országba, ahol elsajátíthatják az új jármű kezeléséhez szükséges tudást – közölte a minisztérium.

A harcjármű-, a lőszer- és a további hadiipari beruházásokkal kapcsolatban a tárca megjegyezte, hogy a fejlesztések túlmutatnak a katonaszakmai érdekeken: "komplex országérdekeket" szolgálnak, például kutatás-fejlesztési, gazdasági, munkaerőpiaci szempontokat.

A katonai célú beszerzéseket az MHP kezdeményezi a nemzeti haderőfejlesztési célkitűzésekkel és a NATO-vállalásokkal összhangban.

A honvédség újjáépítésével párhuzamosan szét kellett választani a politikai irányítást és a katonai vezetést. A törvényt úgy alakították ki, hogy 2019. január 1-jétől az MHP önálló szervezeti elemként működik, viszont a miniszter – akinek nem biztos, hogy van katonai előélete – szakmai kérdésekben nem maradhat katonai ismeretekkel rendelkező szakemberek nélkül. Ezért hozták létre a tárcán belül a honvédelmi államtitkárságot, a honvédelmi államtitkárnak több évtizedes katonai tapasztalattal kell rendelkeznie.

Korom Ferenc távozásával kapcsolatban a HM úgy fogalmazott: a vezérezredes azzal indokolta felmentési kérelmét, hogy maradéktalanul elvégezte feladatait. Parancsnoksága alatt a honvédség elindulhatott azon az úton, hogy meghatározóvá váljon a térségben.

A minisztérium hozzátette: az, hogy bizonyos feladatok más típusú vezetőt kívánnak, nem jelenti azt, hogy alkalmatlan lenne a beosztás ellátására, aki a felmentését kéri.

A figyelmet most főként a személyi állományra, az egyéni felszerelések biztosítására, a korszerű és komfortos infrastrukturális feltételek megteremtésére kell fordítani. Kiemelten fontos továbbá a fiatalok hazafias nevelése, az utánpótlás biztosítása és a gondoskodás a nyugállományú katonákról.

Az új feladatok végrehajtásához egy ilyen szemléletű vezetőre volt szükség, ezért javasolta a honvédség következő parancsnokának Ruszin-Szendi Romuluszt a honvédelmi miniszter.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×