Infostart.hu
eur:
385.94
usd:
331.33
bux:
119575.87
2026. január 14. szerda Bódog
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Lenovo beruházásbejelentő sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. szeptember 29-én. Magyarországon építi fel első európai gyárát a Lenovo, a termelés 2021 elején már el is kezdődhet. A kínai cég számítógépgyártó üzeme a Pest megyei Üllőn épül fel 8,2 milliárd forintból.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Megvan, mikor lehet vége az ellenőrzésnek a schengeni határokon

Szijjártó Péter beszélt erről azután, hogy a Szövetség néven egyesülni készülő három felvidéki magyar párt - a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Híd és az Összefogás - elnökeivel tárgyalt Magyarország pozsonyi nagykövetségén.

"A jelenlegi tervek szerint, amennyiben a világjárvány nem vesz váratlan negatív fordulatot, akkor június 24-étől meg tudjuk szüntetni a belső schengeni határokon a határok őrzését" - fogalmazott a miniszter.

"Ez azért jó, mert a Magyarország és Szlovákia közti 36 határátkelő közül jelenleg csak 19 működik, és ha sikerül végrehajtani ezt a döntést, akkor végre minden határkeresztező úton lehet majd közlekedni a két ország között" - fejtette ki Szijjártó Péter. Hozzátette: terveik közt szerepel az is, hogy már hamarosan lehetővé teszik, hogy

a Magyarországgal határos megyékben, régiókban élők Magyarországon vehessék fel a koronavírus elleni oltást.

A külügyminiszter beszélt a felvidéki magyar politikai érdekképviselet egységesítési folyamatáról is, amely az MKP, a Híd és az Összefogás elnökeivel szerdán folytatott egyeztetésének egyik témája volt. Örülünk annak, hogy a felvidéki magyarokat képviselő pártok egymásra találtak, és szurkolunk nekik, hogy ez az erőegyesítés sikeresen végbemenjen" - jelentette ki Szijjártó Péter. Aláhúzta: ennek a folyamatnak a végrehajtása kizárólag a három párton és vezetőiken múlik.

A külügyminiszter elmondta: a magyar külpolitikának mindig fókuszában állt, hogy jó viszonyt alakítson ki a szomszédos országokkal, és az, aki megnézi a tizenegy-két évvel ezelőtti helyzetet, látni fogja, hogy milyen komoly erőfeszítéseket kellett tenni annak érdekében, hogy most el lehessen mondani, Magyarország és Szlovákia kapcsolata soha nem volt olyan jó, mint most. "Ebben a fejlődésben hatalmas szerepet játszott az a tény, hogy amióta mi kormányzunk Magyarországon, azóta a szlovák miniszterelnökök egyre inkább erőforrásként, és nem konfliktusforrásként tekint a felvidéki magyarságra" - mutatott rá Szijjártó Péter.

A külügyminiszter újságírói kérdésre elmondta:

a magyar-szlovák viszonylatban meglévő érzékeny kérdések megoldásához közös sikertörténetek kellenek.

Hozzátette: az ilyen lehetséges sikertörténetként tekintenek az új infrastrukturális összeköttetések megteremtésére. Ezek sorában sok van folyamatban, és az idén is lesz olyan, amely befejeződik, ilyen például, hogy a harmadik negyedévben elkészül a Miskolc és Kassa közötti autópálya.

Címlapról ajánljuk

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Von der Leyen megnevezte a béke árát: 90 milliárd eurót Brüsszel Ukrajnának

Von der Leyen megnevezte a béke árát: 90 milliárd eurót Brüsszel Ukrajnának

Az Európai Bizottság 90 milliárd eurós, közös hitelből finanszírozott támogatási csomagot terjesztett elő Ukrajna számára 2026–2027-re, amelynek kétharmada katonai célokat, egyharmada pedig az állam működését finanszírozná. Ursula von der Leyen szerint a cél az, hogy Ukrajna „erőpozícióban legyen a csatatéren és a tárgyalóasztalnál is”, miközben az EU története egyik legnagyobb, célzott geopolitikai hitelprogramját indítja el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×