INFORÁDIÓ
2021. szeptember 21. kedd
Máté, Mirella

egészségügy

magánegészségügy

konferencia

varga péter pál

sinkó eszter

Az egészségügy átalakítása új helyzet elé állítja a magánszolgáltatókat is

Az egészségügy átalakítása új helyzet elé állítja a magánszolgáltatókat is

Infostart

A kormányzati reform új helyzet elé állítja a magánszolgáltatókat is, új betegek jelenhetnek meg, és sok lakásrendelős orvos is választhatja majd a magánintézményeket – derült ki egy szerdai konferencián.

A magánszereplők működését egyszerre határozza meg a Covid-járvány, a gazdasági helyzet és a kormány egészségügyi reformja - fogalmazott előadásában Varga Péter Pál A magánegészségügy helye a reformfolyamatban online Portfolio-konferencián. A Budai Egészségközpont alapítója szerint üdvözlendő a kormányzati reformok közül a hálapénz kriminalizálása és hogy nem korlátozzák az orvosok magántevékenységét.

"A hálapénz kriminalizálása az orvosok jövedelmének csökkenését hozza el, és ezt a közellátásban nincs tér kompenzálni, ezért ezek a szakemberek meg fognak jelenni a magánellátásban. Sok kérdés megválaszolása azonban még függőben van" – húzta alá Varga Péter Pál. A gazdasági környezet kapcsán kiemelte: a lakosság megtakarításai csökkennek, míg a vállalati szektorban költségcsökkenő tendencia érvényesül, de a biztosítói szektor lassú, de stabil növekedése fontos forrás az intézmény számára.

A legtöbb orvos nem a közfinanszírozott egészségügyből jött a legutóbbi időszakban hozzánk, hanem az egyorvosos rendelőből. Egyre többen adják fel a magánegzisztenciát és csatlakoznak a nagyobb vállalkozásokhoz – mondta Varga Péter Pál. Beszélt az intézmény jövőképéről is, ezek alapján 2024-re a munkavállalók száma 1300, a közreműködők száma 350 körül lesz, és sokszakmás magánkórházként működnek majd, amelyben lesz magán mozgásszervi sebészeti központ, ortopédia, trauma, sebészet, urológia és erős vállalategészségügyi szolgáltatás is.

Csak a lakosság harmada vállalja a többletkiadást

Aktuális, átfogó, és reprezentatív kutatást készített az egészségügyi változásokról, annak lakossági megítéléséről a Szinapszis Kft. "A magánegészségügy helye a reformfolyamatban" című online konferenciára, melynek főbb megállapításait Kertész Balázs, a társaság ügyvezető igazgatója ismertette előadásában.

A kutatást a cég idén márciusban készítette 1200 fő megkérdezésével, országosan és reprezentatív mintavétel mellett. Az öt fő megállapítás:

  • Széles körű a társadalmi támogatottsága az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésének, és a hálapénz betiltásának.
  • Jelentős félelem társul ahhoz, hogy az állami rendszer hálapénz nélkül hogyan fog szolgáltatni.
  • A hálapénz nélküli ellátás és a magánegészségügy kettős finanszírozása összességében valamelyest több lakost terel az állami ellátás irányába.
  • A magánszolgáltatók megítélése és presztízse továbbra is kiváló, de csak a lakosság harmada szerint éri meg a többletkiadás.
  • A magánegészségügy lakossági finanszírozása továbbra sincs megoldva.

A hálapénz hatása

Mintha a kormány nem bízna abban, hogy lehet jó színvonalú közszolgáltatást kialakítani az egészségügyben – ezzel vezette fel előadását Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki beszélt azokról a kormányzati döntésekről, amelyek hatással vannak a közellátó rendszer működésére, ezáltal pedig a magánellátásra és a betegekre is.

Az egyik legfontosabb kérdéskörként az egészségügyi irányítási rendszer átalakítását említette, valamint azt, hogy 2011-2012-ben államosították az egészségügyi intézményeket, ennek ellenére nem sikerült az adósságállományt kordában tartani, de az ellátás minőségével sem foglalkoznak intézményesen, nyoma sincs egységesülő eljárásrendeknek. Súlyos hibának nevezte, hogy az ÁNTSZ különböző szervezeti egységeit a kormányhivatalok alá rendezték, kórházi fertőzések esetén az információáramlás útja nagyon hosszú, a szakértők egy része elhagyta a területet. A járvány rámutatott, hogy ezt a szolgáltatást újra kellene szervezni.

Üdvözölte a kormány decemberben megjelent határozatát, és kiemelt négy olan tényezőt, amely kedvező a magánellátásnak, de nem jó közellátott betegeknek:

  • A paraszolvencia kivezetésére tett kormányzati kísérlet, két okból is: a betegek kénytelenek tudomásul venni, hogy nem tudnak (magán)orvost vásárolni maguknak a közellátó rendszerben relatíve “olcsón”. Másrészt a közellátás orvosai nem lesznek a többletteljesítményre ösztönözve – megnő a sorbanállás.
  • Súlyos munkaerőhiány a közellátó rendszerben
  • A tervezett éves keretek fennmaradása: ez önmagában a magánellátás felé tereli/terelte eddig is a betegeket
  • Az átlagfinanszírozás nem ösztönzi az intézményeket a teljesítménynövelésre

Egyebek mellett megjegyezte, hogy a paraszolvencia kivezetésének számos pozitívuma van, például nem lesz annyi felesleges műtét, beavatkozás, nem lesz annyi felesleges kórházba történő befektetés. Emellett a rezidensek hozzáférnek a betegekhez, az orvosi szakmák között egyenletesebb lesz a rezidensi megoszlás. Nem lesz hátrányos megkülönböztetés a betegek között a tekintetben, ki ad és ki nem az orvosoknak. A megelőlegezett bizalom pedig kikényszerítheti a protokollok és eljárásrendek kialakítását.

Negatívumként említette, hogy nincs biztosítva az orvosválasztás a közellátásban. Egy ösztönző elem elveszett a rendszerből, ami a sok árnyoldala ellenére, többletteljesítményre késztette az egészségügyi személyzetet.

Az emberek hajlandóak többet költeni az egészségükre

A KSH mérései alapján 800 milliárd forintra teszik a háztartások egészségügyi kiadásait, amely többek között magában foglalja a gyógyászati segédeszközöket, gyógyszereket, a járóbeteg-ellátást, sőt a paraszolvenciát is – mondta Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezetője, aki szerint az emberek hajlandók az adózott jövedelmükből is többet költeni az egészségükre. Az egészségpénztári befizetések tagok általi és munkáltatói hozzájárulásból származó befizetések aránya 2016 óta megfordult: a tagok általi befizetések 38 százalékkal emelkedtek, a munkáltatói hozzájárulások pedig 47 százalékkal csökkentek.

"A becslésünk szerint közép- és nagyvállalati kör foglalkoztatottjainak közel 10%-a rendelkezik csoportos egészségbiztosítással. A munkaerőpiac kiemelt ösztönzési elemként tekint a biztosításokra. Ezen felül még további 500 ezer fő rendelkezik kiegészítő egészségbiztosítással" – tette hozzá.

Jelenleg a magánegészségügyi szolgáltatói piacon tíznél több szolgáltató képes komplex szolgáltatást nyújtani – mondta Bodnár Viktória, és kifejtette, hogy a magánellátás jelenleg még nem képes (jövedelmezően) teljes körű alternatívát nyújtani a fizetőképes szolgáltatásvásárlók számára, emellett intenzív növekedés és felvásárlások jellemzik a piacot. A nagyobb magán egészségügyi ellátók közel 50 százalékkal növelték árbevételüket az elmúlt években. Ugyanakkor az árbevétel-növekedéssel nem volt egyenesen arányos a jövedelmezőség javulása. Csak néhány valóban széles körű fekvőbeteg-portfólióval rendelkező a szolgáltató van, számukra pedig még nagyobb kihívást jelent a jövedelmező működés.

Nyitókép: Pixabay.com

Kapcsolódó hang

Magán-egészségügyi konferencia – Varga Péter Pál
 
Magán-egészségügyi konferencia - Bodnár Viktória
 
Magán-egészségügyi konferencia - Sinkó Eszter
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018