Varga Judit leszögezte: a jogbiztonságot Magyarország és Lengyelország védi; nem lehet hagyható, hogy a jogállamiságot sértő uniós norma maradjon hatályban.
A kereset azzal érvel, hogy a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletnek egyrészt hiányzik a jogalapja, másrészt nem egyértelmű, kiszámítható, hiszen a jogállam fogalma nemzetközi szinten definiálhatatlan, végül pedig elfogadhatatlan az uniós alapszerződések megkerülése egy alacsonyabb szintű jogszabállyal - mondta a miniszter.
A jogállamiság egy elérendő vágy. Célja, hogy az állami szervek kiszámítható elvek alapján működjenek, ám ez országonként eltérő módon történhet. E téren is létezik nemzeti identitás, a jogállamiságnak nem tudunk egységes definíciót adni - fűzte hozzá.
Varga Judit szerint vannak az unióban olyanok, akik frusztráltak azért, mert a magyarok a többségtől eltérő módon viszonyulnak olyan alapvető kérdésekhez, mint például a család vagy a migráció.
Ezt "a frusztrációt próbálják jogállamisági köntösben ránk önteni" - jegyezte meg.
"Nem ilyen Európához csatlakoztunk", akkor a tagállamok, nemzetek közti egyenlőség volt az egyik alapelv - fogalmazott.
Elmondta: az egyik uniós biztos nemrég arról beszélt a rendeletről szólva, hogy végre van egy eszköz, amellyel a megfelelő álláspontot kikényszeríthetik. Most már az Európai Unió Bíróságán a sor, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba - tette hozz Varga Judit.
