Infostart.hu
eur:
388.66
usd:
336.82
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) Budapesten, a Karmelita kolostorban fogadta Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét 2019. március 12-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Több változás is lehet a szerdai európai néppárti döntés eredménye

Miközben a kizárásnál nem várható változás a többségi szavazás fenntartásában, újdonság lehet a frakción belüli felfüggesztés, illetve „visszavétel” lehetőségének írott szabállyá tétele is.

Élénk érdeklődés kíséri az Európai Néppárt EP-frakciójának szerdai ülését előkészítő egyeztetéseket, amelyekről ugyanakkor a dolog természeténél fogva publikus tájékoztatás az adott fázisban nem érhető el. Névtelenséget kérő EP-forrásból azért így is sikerült kideríteni néhány várható fejleményt.

Számunkra is megerősítették azt a kedd reggel körbefutott értesülést, miszerint a szerdán frakció elé kerülő javaslat

már nem számol az egyszerű többséggel történő csoportos kizárás lehetőségével,

jóllehet, az ülés előkészítése során bőven voltak mellette lobbizók is.

Úgy tűnik azonban, elegendő támogatást szerezhet az az alapvetően német sugallatra született kompromisszum, amely egyfelől a kizárást továbbra is kétharmados többséghez kötné, másfelől viszont a néppártok európai szervezetének mintájára a frakciónál is intézményesítené az (akár csoportos) felfüggesztés lehetőségét.

Mint jelentések emlékeztetnek, bizonyos fokú egyéni felfüggesztés lehetősége már eddig is létezett. Legutóbb például ilyen értelmű frakciódöntés született Deutsch Tamás esetében, akinél – a képviselő korábbi megnyilatkozásaira reagálva – meghagyták ugyan a formális frakciótagságot, de nem szólalhat fel a frakció nevében, nem viselhet frakcióhoz kötődő funkciót, és nem vehet részt a frakció belső ügyeit formáló szavazáson.

Ennek kiterjesztése egy teljes nemzeti delegációra – mint amilyen a Fidesz–KDNP is jelenleg – mindenképpen újdonságnak számítana, ha szerdán valóban sor kerül rá.

Másfelől viszont a frakció ilyen módon továbbra is – számszerűen – tagjai között tarthatja számon a relatíve nagy számú magyar képviselőcsoportot, az utóbbi pedig továbbra is részt vehet a frakció vitában, érveivel, belső ad-hoc koalíciók szervezésével elvben hatással lehet döntéseinek formálására.

Megfigyelők ennek kapcsán emlékeztetnek, hogy a magyar miniszterelnök a Fidesz számára a közelmúltban olyan „társult tagság” lehetőségét is felvetette a néppárti frakciónál, amely többé-kevésbé hasonló mozgásteret tett volna lehetővé a magyar képviselők számára.

A szerdai frakciódöntés amúgy más területen is hozhat újdonságot. Így

  • várhatóan rögzítik az esetleges kizártak visszavételének a lehetőségét, és
  • a tervek szerint – tekintettel a járványra – intézményesítik a frakción belüli online döntéshozás módját is.

Egyes EP-források nem tartják teljesen lehetetlennek, hogy a Fidesz kizárását leginkább szorgalmazva – szám szerint csak néhány képviselővel rendelkező – egyes nemzeti (például skandináv) delegációk esetleg nem csupán elítélik majd szerdán ennek újbóli elmaradását, hanem saját kilépésüket is felvetik. Mások ugyanakkor úgy vélik, hogy ennek a jelen szakaszban csekély az esélye, mivel e csoportok jövőbeni befolyását az EP-ügyek menetére radikálisan lecsökkentené egy ilyen lépés.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×