Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Egy diákmunkás régi iratokat rendez a nyíregyházi önkormányzat irattárában 2015. július 9-én. A város önkormányzata és intézményei az állami diákmunka programban146 diákot foglalkoztat egy hónapig, napi hat órában.
Nyitókép: MTI/ Balázs Attila

Járványos átalakulás: diákmunka helyett diákhitel

Több mint 30 ezer diák vette igénybe tavaly a Diákhitel Pluszt, a legtöbbjük azért, mert a járvány miatt nem talált munkát – mondta az InfoRádiónak Majzik Nándor, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet vezetője.

A járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek a diákok a munkaerőpiacon. 2019-hez képest mintegy 30 százalékkal csökkent a diákmunkák száma 2020-ban – mondta az InfoRádiónak Majzik Nándor, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet vezetője.

A járvány első hullámának beköszöntekor a szövetkezetektől és a területektől függően

40-60, de akár 70 százalékos visszaeséseket is lehetett tapasztani.

Mindez a május–júniusi időszakban lassan kezdett visszaépülni, és már a 80-90 százalékát is elérte a 2019-es szintnek. A második hullám novembertől újabb korlátozásokat okozott, ismét a 70-80 százalék közelébe taszítva a teljesítéseket.

Ezzel párhuzamosan a vállalt munkaórák száma 2020-ban jelentősen megnőtt az előző évekhez képest. Hiszen, míg korábban a diákok átlagosan 40-50 órát vállaltak egy adott hónapban, ami nagyjából heti tíz órát jelent, addig ez a szám tavaly már elérte a 70-80 órát is.

A járvány és a vele járó válság a munkabérekre is hatással volt: kezdetben a stagnálás volt a jellemző, mára viszont odáig jutott a piac, hogy

itt-ott csökkentek a bérek, miután maguk a vállalkozások is próbálják csökkenteni a kiadásaikat.

A május 1-jén bevezetett Diákhitel Pluszt több mint 30 ezren vették igénybe és 10-ből 9 diák a legmagasabb igényelhető összeget választotta. Majzik Nándor megjegyezte, hiába szeretnének mindenkinek munkát biztosítani, jelenleg erre nincs mód, ezért egyértelmű az összefüggés a diákhitel iránti érdeklődés, illetve a felvételi összegek megugrása és a korlátozott munkalehetőség között.

Ha tavasszal feloldják a korlátozó intézkedéseket, úgy

a szektor őszre elérheti a 2019-es szintet

– véli a szakember.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×