Infostart.hu
eur:
381.79
usd:
324.99
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora a digitális terápiák hazai fejlesztése érdekében kötött stratégiai együttműködési megállapodás aláírásán az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) 2020. május 25-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Ezért nem kapnak előbb oltást a sportolók az időseknél

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a DIGI Sport televíziójában hosszabban szólt a koronavírus-védőoltásról.

Egy héttel ezelőtt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Kulcsár Krisztián tisztázta, ha a 2021-re halasztott tokiói olimpián csak védőoltással lehet csak részt venni, akkor emiatt alighanem mindenki beoltatja magát. Az azonban kérdés, mikor juthatnak oltáshoz a sportolók, ugyanis a milliós idős korosztály előrébb van a sportolóknál az oltási terv szerint.

"Látva a hangulatot, az óhaj afelé hajlik, hogy a sportolók beoltsák magukat, hogy tudjanak edzeni veszélyeztetés és veszélyeztetettség nélkül" - mondta korábban a DIGI Sportnak a sportvezető.

Ezzel kapcsolatban most Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora tette egyértelművé, hogy nem lehet az idősek elé venni az élsportolókat.

"Sokan kérdezik, hogy mi lenne, hogy ha a sportolókat beoltanák, és nyugodtan tudnának az olimpiára készülni, a futballválogatott Eb-re menni, a vízilabdás lányok kiharcolni az olimpiai részvételt. Én úgy vagyok vele: amikor azt látjuk, hogy idős emberek súlyosabb lefolyású betegségben szenvednek, akkor azt mondom, hogy

első körben mindenképpen a kitett személyeket kell oltani"

- fogalmazott kategorikusan Merkely Béla, aki szerint "nem lenne etikus", hogy előre vegyék a sportolókat.

Közben azért megosztja a kérdés a sportvilágot: a NOB-ban vannak hangok, hogy

  • a sportolók közül legalább az olimpiai résztvevőket vegyék előre, de olyanok is, hogy
  • nem lehet ezt megtenni azokkal, akiknek a leginkább kell az oltás.

Tokióban közben a járványszámok egyre rosszabbak, a japánok négyötöde pedig az olimpia törlését kívánja.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az esetleges tárgyalások során az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon időkorlátozások nélkül, de a felek más olyan megoldást is találhatnak, amivel biztosított lehet Európa védelme – mondta az InfoRádióban az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint a geopolitikai szempontok mellett gazdasági okokból is fontos lenne az USA-nak Grönland megszerzése, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.

Új szabályokat kell megtanulniuk a motorosoknak és a rollereseknek – szabályváltozások, észrevételek a KRESZ-professzortól

Az új KRESZ-tervezet számos változást tartalmaz, melyek a motorosokat és az elektromos rollerrel közlekedőket is érintik. Pető Attila az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a javaslatok megfelelők és észszerűek, az viszont már más kérdés, hogy az érintettek mit szólnak és mennyire lesznek partnerek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Elérte Magyarországot a német ipari modell válsága és a közép-európai alkalmazkodás kényszere

Elérte Magyarországot a német ipari modell válsága és a közép-európai alkalmazkodás kényszere

Versenyképesség, energiaátmenet, geopolitikai alkalmazkodás, ipari modernizáció és a növekedési kilátások, a munkaerőpiaci kihívások az innováció és a beruházások szerepe – többek között ezekről esett szó a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2026-os évnyitó eseményén csütörtökön a hazai környezet kapcsán. Fókuszba kerültek az európai ipar előtt álló strukturális átalakulás, a védelmi és biztonságpolitikai környezet gazdasági következményei, valamint az energiaellátás és a dekarbonizáció költség- és versenyképességi hatásai. Külön hangsúlyt kapott a német–magyar gazdasági integráció, az autóipari és exportkitettség, illetve az uniós források és a finanszírozási környezet jelentősége. A felszólalók a magyar növekedési pálya új alapjairól, a termelékenység és a tudás szerepéről, valamint az alkalmazkodás intézményi feltételeiről is beszéltek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×