Infostart.hu
eur:
384.09
usd:
330
bux:
123380.99
2026. március 4. szerda Kázmér
A Szabadság híd 2019. november 18-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Kettészakadt a budapesti lakásbérleti piac

A budapesti lakásbérleti piac – szinkronban a teljes magyarországival – a tavasszal egységesen visszaesett, de májustól szétágaznak a budai hegyvidéki és a pesti belső kerületekre, illetve a külső városrészekre jellemző árak. Az előbbi területeken nagy kilengésekkel ugyan, de drágulnak lakásbérletek, utóbbiak stagnálnak. Országosan május óta emelkednek az árak, ám itt is nagy a hullámzás.

A magánlakások bérleti piaca nehezen monitorozható terület. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com hirdetési oldal együttműködése újszerű megoldást jelent a statisztikai információk közzétételében. A KSH az ingatlan.com által felkínált hirdetési adatokat használja fel a magánlakások bérleti piacának vizsgálatára. A számítások az adott hónap folyamán megszűnő, törölt hirdetések legutolsó ismert hirdetett lakbérén alapulnak. Fontos, hogy a hirdetési oldal adatbázisa lehetővé teszi a többszörös megjelenések azonosítását, és ez megoldja a hirdetési adatbázisok legnehezebben kezelhető problémáját, a többször meghirdetett esetek által okozott torzítást.

A felhasznált adatok területi megoszlására jelentős nagyvárosi koncentráció, azon belül erőteljes fővárosi túlsúly jellemző. Budapest részesedése 2020 első nyolc hónapjában 60,8, a megyeszékhelyeké együttesen 27,1 százalék volt.

A kiadásra meghirdetett lakások nagysága Budapesten átlagosan 53 m2, a megyeszékhelyeken 57 m2 volt. A kisebb településeken általában nagyobbak a kiadó lakások, átlagos alapterületük 67 m2-t tett ki 2020 január–augusztusában.

A megfigyelt hirdetések túlnyomó többsége (94 százaléka) többlakásos épületben található lakásokra vonatkozott, fennmaradó 6,1 százalékuknak családi ház volt a tárgya.

2020 eddig eltelt időszakában a vizsgált hirdetések 46,9 százaléka magánszemélyektől, 53,1 százaléka közvetítőktől származott, utóbbiak aránya Budapesten magasabb (55,5 százalék) volt.

Az országos lakbérindex a március-áprilisi visszaesés óta kismértékben növekvő tendenciát mutat, azonban a május–augusztusi időszakban megfigyelhető ingadozás jelentős piaci bizonytalanságra utal.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

Budapesten eltérő folyamatok jellemzik a városközponthoz közeli és a távolabbi kerületeket: míg a pesti átmeneti és külső kerületekben a március-áprilisi visszaesés óta alapvetően stagnálnak a lakbérek, a budai hegyvidéki és a pesti belső kerületekben jelentős havi ingadozás mellett emelkedő tendencia rajzolódik ki. A tavaszi visszaeséskor a pesti belső kerületekben a lakbérek nagyjából a 2018-as nyári szintre mérséklődtek.

Terület Átlagos lakbér (ezer forint)
2019 I. negyedév/2020 I. negyedév
Budapest 170/165
Pest régió 178/169
Közép-Dunántúl 124/125
Nyugat-Dunántúl 119/117
Dél-Dunántúl 103/100
Észak-Magyarország 93/93
Észak-Alföld 107/109
Dél-Alföld 108/107

Átlagos havi lakbér az ingatlan.com kínálatában szerepő kiadó lakáshirdetések alapján:

Részletes adatok táblázatban elérhetők a KSH honlapján (xls).

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Doktrínaváltás Brüsszelben: megálljt parancsolnak a vendégmunkásokat importáló óriáscégeknek

Doktrínaváltás Brüsszelben: megálljt parancsolnak a vendégmunkásokat importáló óriáscégeknek

Többszöri halasztás után végre eldőlt, milyen irányba mozdul az Európai Bizottság legújabb stratégiája, amely a kontinens iparának versenyképességi hátrányait igyekszik orvosolni. Miközben jól látható, hogy az EU globális kihívói nem tartózkodnak attól, hogy közvetlen beavatkozással és támogatásokkal segítsék cégeik szektorális dominanciáját, addig az unió magas energiaárai, munkajogi szabályai és piacainak nyitottsága egy határozottan kezelendő helyzetet idézett elő. Bár az eredeti elképzelések szerint az ipargyorsító terv jelentős része az európai termelőkkel való kivételezésre épült volna, a bemutatott verziónak végül sokkal konkrétabb elképzelései vannak arról, hogy az ideérkező beruházásokból préseljenek ki hasznot a helyieknek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×