4 °C
Dabóczi Tamás professzor, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar méréstechnika és információs rendszerek tanszékét vezető egyetemi tanár a berendezés projektbemutatóján közölte: a lélegeztetőgép klinikai kipróbálását szigorú orvosi ellenőrzés alatt tartják majd az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben, az Országos Onkológiai Intézetben és a Törökbálinti Tüdőgyógyintézetben.
Ismertette továbbá, hogy a felkéréstől számítva mindössze két hónap alatt sikerült az egyetem munkatársainak egy lélegeztetőgépet kifejlesztenie, amely fel tudja venni a versenyt a világpiacon elérhető készülékekkel. A fejlesztőmunkáról szólva kitért arra, hogy a lélegeztetőgép megvalósítása több szakterület tudásanyagát ötvözi, az egyetemen kilenc tanszékről 36 munkatárs dolgozott a projekten.
A berendezés sorozatgyártásra alkalmas,
az életmentő funkción kívül terápiás területen is alkalmazható,
felső kategóriás eszközt sikerült kifejleszteniük. Az InfoRádiónak kifejtette, a lélegeztetőgépnek készült A és egy C változata is, amelyek alapjaiban megegyeznek, pneumatikai szempontból azonos érzékelőket, beavatkozókat és motorokat tartalmaznak, eltérés az elektronikában, illetve a programozásukban van.
Mint mondta, a PLC-alapú, vagyis a programozható logikai vezérlőkkel felépült változatra azért volt szükség, mert ezzel sokkal gyorsabban tudták a fejlesztés során az eredményt produkálni, így ha gyorsan érte volna el az országot a vírushelyzet, már a korai szakaszban néhány géppel rendelkezésre tudtak volna állni. Az egyedi elektronikával készült változatok – amelyekkel az alapanyag-kitettség is csökkenthető –, a tervek szerint ezeket váltották volna ki a későbbiekben – tette hozzá.
A tanszékvezető megjegyezte, természetesen a lélegeztetőgép-fejlesztés egy teljesen más folyamaton ment keresztül, mint történt volna az egy „békeidőben”, de most a hagyományos módszerekhez térnek vissza, amelyek során indulnak a klinikai tesztek előkészületei. Ugyanakkor kiemelte,
a prototípus kellően biztonságos volt az elő pillanatban is, azonban azt mindig lehet fokozni.
A berendezésen a gépészmérnöki kar, valamint a villamosmérnöki és informatikai kar több tucat szakembere dolgozott sok ezer munkaóra keretében, és körülbelül másfél mérnökévnyi fejlesztés van benne – tette hozzá. Az orvosi szaktudást két orvos biztosította. Végezetül megjegyezte: ugyan az emberi élet nem az ő kezükben van, de egy esetleges második hullám alkalmával hatékony segítséget tudnak majd nyújtani a fejlesztéssel.
Háborúra békeidőben kell készülni
Józsa János, az egyetem rektora arról beszélt, hogy nem véletlenül kérték fel a Műegyetemet a gép kifejlesztésére, hiszen – mind mondta –, az intézmény az innováció teljes spektrumát lefedi, az alapkutatástól a gyártásig.
A rektor úgy fogalmazott:
nem egy átlagos lélegeztetőgép született, hanem annál sokkal jobb készülék,
így egy fokkal nyugodtabban készülhet az ország a koronavírus-járvány esetleges második hullámára. Az InfoRádiónak megjegyezte: a nemzetközi piacon elérhető lélégezetetőgépek felső kategóriájába sorolandó a fejlesztés. A titka pedig, hogy ez Magyarországon készült, így minden „porcikája” ismert, tehát ha bármi kívánság az alkalmazása során fölvetődik, azt az egyetem szakemberei záros határidőn belül meg tudják valósítani.
A lélégezetőgép legnagyobb értéke az elektronikájának az egészen komoly újszerűsége,
ami bizonyos nehezen beszerezhető alkatrészek küszöböl ki – emelte ki. Józsa János azt is közölte, miközben zajlanak a klinikai tesztek, egyidejűleg folyik a berendezés egyes újszerű részeinek a szabadalmaztatása is. A szakember úgy látja, a minőségi munka megtörtént, így a gyártási kapacitás növelése következhet, amely potenciál a gyárasába bekapcsolódott cégekben megvan.
Mint fogalmazott, a fejlesztés során ugyan volt bennük egy belső remény, hogy mégsem lesz szükség annak használatára, és bár Magyarországon most relatíve nyugalom van, a vírus alattomos, bármikor visszatérhet. Így, ahogy a mondás tartja: háborúra békeidőben kell készülni, tette hozzá a rektor, aki
egy olyan egészségipar visszaépítését vizionálja, amelyben Magyarországnak érdemleges elismertsége lehet.
Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a minisztérium a koronavírussal kapcsolatos több projektet támogat. Ezek között említette a maszkgyártást, a vakcinafejlesztést vagy a szennyvízkutatási programot. Azt mondta, a veszélyhelyzet kihirdetését követően páratlan fejlesztési összefogás alakult ki az országban, ami azt bizonyítja, hogy jól működik a „hazai innovációs ökoszisztéma”.
Terápiás lehetőségeket is biztosít
Elek Jenő, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa, aki szakértőként vett részt a lélegeztetőgép kifejlesztésében, kijelentette: „lenyűgöző műszaki tartalommal” sikerült megalkotni a berendezést, ami jól szimbolizálja a gyógyítás és a mérnöki munka összekapcsolódását. A készülékben a lélegeztetés minden fázisának külön egysége van, képes a kilégzési fázist is vezérelni, ezenkívül terápiás lehetőségeket is biztosít.
Ráadásul rekordidő alatt készült el a fejlesztés, amely felveszi a versenyt a ma piacon levő komplex és jónak számító lélegeztetőkészülékekkel – tette hozzá az InfoRádiónak. Miközben mindenben megfelel az elvártaknak is, elsősorban annak, hogy
a beteget kíméletesen lélegeztesse,
ami alapvetően egy szükséges rossz. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy a gép hogyan „csempészi be” a gázt a beteg tüdejében, hogy az elviselje.
Elek Jenő arra is kitért, a magyar fejlesztésű gép klinikai tesztelése, betegeken való kipróbálása nagyon szigorú feltételek mellett zajlik majd néhány egészségügyi intézményben. Kiemelte, ha nem lesz második hullám, a befektetett tudás akkor is „használódik”, miután
a készülék olyan üzemmódokra képes, amelyekre a világpiacon kaphatók tulajdonképpen nem.
Miután nagyon finom technikával programozható, olyan dolgokra képes, amire adott esetben egy terápiás orvos csak álmodik – fogalmazott.
A Műegyetem munkatársai által kifejlesztett lélegeztetőgép sorozatgyártása a BM Heros Zrt.-nél indult el, a készülékből naponta tízet gyártanak. A fejlesztés elnyerte a Pro Progressio Alapítvány innovációs díját, amelyet az eseményen adtak át.
