Szentpéteri Sándor szavai szerint az erdő valamikor természetes közegünk volt, azonban a mai kor emberének már időbe telik, amíg ráhangolódik a számára már szokatlan környezetre. Ezért fontos azoknak az erdőpedagógusoknak a munkája, akik segítenek nekünk megérkezni az erdőbe, észrevenni a természet csodáit, visszatalálni önmagunkhoz - fogalmazott.

Kitért arra is, hogy a Mecsekerdőnél találóan "terepi szöszmötölésnek" nevezik azt a módszertant, amikor az erdő tankönyvvé válik a gyerekek számára. Az offline üzemmód és a lassú tempó olyan csodálatos kincseket fed fel megnyugtató környezetben, amivel semmilyen számítógépes játék nem ér fel.

Aki megismeri az erdők értékeit, az tisztelni és szeretni is fogja, így hosszú távon fontossá válik számára a megóvásuk,a gyarapításuk.

Az ezt elősegítő környezeti neveléshez az erdőgazdaságok ökoturisztikai létesítményekkel, erdőpedagógiai programokkal járulnak hozzá - mondta a helyettes államtitkár.

Szentpéteri Sándor utalt rá, Magyarországon az erdei iskola mozgalmat az erdőgazdaságok honosították meg, rendezvényeiken már évente több mint 100 ezer iskolás gyereket fogadnak, az Erdei vándortábor programban 4-6 ezren tölthetnek el egy-egy hetet az ország erdeiben. "A felnőtteknek szóló ismeretterjesztést a tanösvények mellett különböző tematikus túrák is segítik, ilyet a szarvasbőgés túráktól a tematikus kerékpáros útvonalakig a Mecsekerdő is bőségesen kínál" - jegyezte meg.

Ripszám István, a Mecsekerdő vezérigazgatója arról szólt, hogy a társaság elindítja a koronavírus-járvány miatt halasztott tematikus túráit. A sorozattól azt remélik, hogy a tapasztalás útján másfajta tudást tudnak átadni, mint amit könyvekből, a tévéből vagy az internetről megszerezhető. Hangsúlyozta, hogy ennek tükrében az új tanösvénynek sokkal nagyobb a hozadéka, mint amekkorára kialakításának költségéből következtetni lehet. A jövő generációba befektetés biztosan megtérül - emelte ki.

Nagy Csaba, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta: a Mecsekerdőnél szisztematikus építkezés folyik, a cég munkatársai folytatják elődeik hagyományait, akik az első erdei iskolát 1995-ben hozták létre a Mecsekben, a másodikat 1996-ban a Zselicben.

A politikus a fejlesztési tervekről szólva kiemelte, hogy Hetvehelyen útfelújítással "igyekeznek szolgálni" a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskolához, az Erdők Házához és az új tanösvényhez látogatók érdekeit. Hozzáfűzte, kedvező pályázati döntés esetén a Zselic legmagasabb pontján, Hollófészken fa kilátó épül, továbbá megújul és kibővül a Pipamúzeum Ibafán.

Az 1,4 millió forintból kialakított 2,4 kilométeres, Kincset rejtő erdő elnevezésű tanösvény a Hetvehelyről Sás-völgybe vezető útról indul, és egy erdei tornapálya útvonalán keresztül a Bakonyához tartozó Erdő házáig vezet. Három információs és öt interaktív táblája játékosan mutatja be a fafajtákat, a felhasználásukat, a vadak és az apró pataklakó állatok jellemzőit, megismertet gombákkal, gyógynövényekkel, forrásokkal, valamint régi erdei mesterségekkel is, például a gyantászással (gyantagyűjtéssel) és a toplászattal, amelynek során taplógombából készítenek használati tárgyakat.

Fontos szempont volt, hogy a látogatók ne csak olvasható, hanem pörgethető-forgatható-satírozható táblákon, élményszerűen bővíthessék ismereteiket - írta a Mecsekerdő az eseményhez kapcsolódó tájékoztató anyagában.

Hozzátették: a tanösvény az óvodai, iskolai csoportok erdőpedagógiai foglalkozásaihoz és a kisgyerekes családok hétvégi felfedező, megismerő kirándulásaihoz egyaránt remek lehetőséget kínál.