INFORÁDIÓ 
2020. július 2. csütörtök
Ottó

kfor

koszovó

korom ferenc

A Koszovóból hazatért Magyar Honvédség KFOR (Kosovo Force) Kontingens 19. váltás állománya a visszafogadó ünnepségükön a debreceni Kossuth téren 2019. április 11-én. A kontingens gerincét a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár katonái alkotják.

Magyarország átvenné a koszovói misszió irányítását

Infostart / MTI

Az altábornagy az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának alelnökével, John E. Hyten tábornokkal tárgyalt a Pentagonban.

Magyarország ambicionálja a koszovói KFOR-misszió parancsnokságát 2021-ben - jelentette ki Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka Washingtonban az MTI-nek.

Korom Ferenc - aki küldöttség élén ötnapos látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban - pénteken az MTI-nek kiemelte: magyar vezérkari főnök még nem tárgyalt a Pentagonban. "Ez egyfajta elismerése annak a munkának, amelyet a magyar katonák szerte a világban végeznek, például Koszovóban, Afganisztánban vagy Irakban" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezek azok a missziók, amelyekben a magyarok együttműködnek az amerikaiakkal.

A Magyar Honvédség parancsnoka kifejtette: a látogatást időszerűvé tette, hogy tavaly október óta új vezetője van az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának, és 2019 januárjában alakult át a magyar hadvezetés is, akkor alakult meg a Magyar Honvédség Parancsnoksága. De emellett - mint mondta - aktuális volt a látogatás Magyarország iraki szerepvállalása okán is.

"Az amerikai katonai vezetés elsősorban Irakra figyel. Hyten tábornok elmondta: méltányolták, hogy Kászim Szulejmáni iráni tábornok Bagdadban végrehajtott amerikai likvidálása után az idén januárban a magyar katonák Irakban maradtak" - mondta el Korom Ferenc. Mint fogalmazott: "Mi csináltuk tovább a dolgunkat, és míg más nemzet gyorsan evakuálta az erőit vagy befejezte a tevékenységét, mi folytattuk".

Magyarország teljesíti afganisztáni vállalásait

Az altábornagy kiemelte, hogy a tárgyaláson szóba került az afganisztáni magyar szerepvállalás is. "Vannak országok, amelyek csak arra várnak, hogy aláírják az amerikaiak és a tálibok közötti megállapodást, és mindjárt kivonulnának afgán földről. Ez egyébként nem jó és nem helyes, mert nem lehet a még gyenge afgán haderőt magára hagyni" - mondta, leszögezve, hogy Magyarország továbbra is teljesíti ottani vállalt feladatait.

"A nagyjából húsz év afganisztáni szerepvállalás óriási eredménye, hogy működő afgán nemzeti haderő van, de még egy ideig támogatás, tanácsadás nélkül önállóan nem képes az elvárt szintű békét biztosítani. Ezért továbbra is szükség lesz a NATO, a koalíció szerepvállalására" - szögezte le. Hozzáfűzte: ezért is nagyon fontos, hogy olyan megállapodás szülessen az erők csökkentéséről, amely nem hagyja magára az afgán haderőt. "Annak katasztrofális következménye lenne" - hangsúlyozta.

Korom Ferenc átfogó tájékoztatást adott az amerikai partnernek a Zrínyi haderőfejlesztési programról, továbbá arról, hogy Magyarország hogyan látja az ország és az egész térség fenyegetettségét. Kiemelte, hogy "Magyarországot délről éri fenyegetés, az illegális migráció miatt".

Az altábornagy elmondta az MTI-nek, hogy amerikai felet nagyon érdekelte a magyar határkerítés, annak hatékonysága, sőt, még az is, hogyan oldják meg a feladatokat a rendőri erőket támogató katonák.

Hyten tábornok - mint Korom Ferenc elmondta - "nagyon elismerően szólt a magyar haderőfejlesztésről, hiszen Washington számára fontos, hogy a NATO-tagországok erős haderőt építsenek ki".

Ukrán kérdés

Az amerikai fél felvetette a magyar-ukrán viszonyt. "Tájékoztattam őt arról, hogy az ukrán nyelvtörvény miatt Budapest és Kijev között kialakult politikai viszony nem befolyásolja a katonai együttműködést a két ország között" - mondta el a Magyar Honvédség parancsnoka az MTI-nek.

Hétfőtől Korom Ferenc és küldöttsége programja a floridai Tampában folytatódik, az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága központjában, ahol parancsnoki találkozókra és a különleges műveleti erők parancsnokságán folytatott egyeztetésekre kerül sor.

Az amerikai vezetés rendszerében a Középső Parancsnokság foglalkozik a külföldi szerepvállalással, a missziók vezetésével. "Lesz néhány olyan kérdés, amelyet mélyebben fogunk áttekinteni, például az afganisztáni szerepvállalásról egy lehetséges békemegállapodás után, vagy arról, hogyan és miképpen haladunk tovább Koszovóban. Magyarországnak ugyanis az az ambíciója, hogy 2021-ben egy évre megkaphassa a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő (KFOR) parancsnoki beosztását. Ez, elsőként a történelemben, óriási elismerése lenne a magyar katonák munkájának" - hangsúlyozta Korom Ferenc altábornagy.

A Magyar Honvédség parancsnoka leszögezte: a magyar-amerikai katonai kapcsolatok mindig is szilárd pillérei voltak a magyar-amerikai együttműködésnek.

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018