A mentőszolgálat munkatársai csak akkor hívnak rendőri segítséget, ha az valóban indokolt – hangsúlyozta Csató Gábor a Csenyétén január 25-én történt halálesettel kapcsolatban.

Mint fogalmazott, a mentőszolgálat sem korábban, sem a jövőben,

soha nem diszkriminál,

sem többség, sem kisebbség, sem vallás, sem egyéb hovatartozás miatt, ami ennél az esetnél sem történt meg.

„Olyannyira, hogy aznap voltunk Csenyétén más esetnél is, ahová nem kellett rendőri segítséget hívni”, amire egyébként csak akkor kerül sor, ha már valóban nagy szükség van rá – tette hozzá. „Magam is végighallgattam ezeket a felvételeket, a telefonhívásokat, amik befutottak a 112-es központba és a miskolci mentésirányításunkba, és ez alapján helyesen jártak el a bajtársaim. Nyilvánvalóan a rendőrség teszi a dolgát, és ki fogja deríteni, hogy szerinte hogyan és mint tettünk. De a biztonságunk és a helyszín biztonsága prioritás, kizárólag ezután tudunk életet menteni” – emelte ki.

Csató Gábor a január 25-i eset körülményeiről is beszélt. „Természetesen 15 percen belül ott voltunk miután Krasznokvajdán, Csenyététől 13-15 kilométerre található egy mentőállomás, ahol rendelkezésre állt egy mentőegység. Az odafele tartó úton azonban kiderült, az a környezet, ami fogadni fogja őket, az koránt sem támogató. Ezért a saját és a mentőegység biztonsága érdekében megvárták a kiérkező rendőri egységeket – magyarázta a főigazgató, megjegyezve, a telefonhívásból korábban kiderült, hogy egy halálesethez, egy megkezdett újraélesztéshez vonultak. – És gondoljanak bele, hogy a mentőautóban ülő bajtársaimnak milyen lelki terhet okozhatott, hogy nem tudnak segíteni, mert félteniük kell a testi és lelki épségüket, valamint a mentéstechnikai eszközöket. De érdekes módon, azok, akik megpróbálták kidomborítani a negatívumot, ezzel az oldalával nem foglalkoztak” – tette hozzá. Mint Csató Gábor fogalmazott, a krasznokvajdai egység ezután kérte a leléptetését, mert

lelkileg nem tudták vállalni a hátralévő szolgálatot, és tartottak attól, hogy atrocitás érheti őket a helyszínen.

A főigazgatója kiemelte, hogy a mentőszolgálat munkatársai gyakran kerülnek veszélyes helyzetekbe. „Vannak esetek, amikor tudjuk, hogy olyan körülmény adódhat, amely során a testi- vagy lelki épségünk sérülhet. Egy leszakadt magasfeszültségű vezeték hasonló mód veszélyeztető körülmény, mint amikor egy pszichiátriai, vagy kábítószer hatása alatt álló beteghez meggyünk. Ilyenkor bennünk van az a félsz, az a piros lámpa, amitől egy fokkal óvatosabbak vagyunk” – fogalmazott.

„Örülünk, hiszen ezért csináltuk”

A műsorban az is elhangzott, hogy a nyilvánosság számára is jól láthatóan megújult a magyar mentőszolgálat az elmúlt években, ezek közül a legfontosabb a járműpark korszerűsítése volt, vélekedett a főigazgató.

„Sikerült a mentőszolgálatnak megmutatnia, hogy hogyan lehet egy 70 éves szervezet a magyar egészségügy 21. századi vállalásait teljesítő szervezet, hogy hogyan lehet átalakítani egy ilyen intézményt – emelte ki. A jól látható intézkedések között említette az új munkaruhák, valamint autók beszerzését. „Ha csak 2010 óta nézzük, majd ezer járművet vásároltunk, de az elmúlt három éves ciklusban is közel 500-at lecseréltünk”, ezáltal pedig már

öt év alatt van az aktív autópark életkora. Ráadásul mindez hazai forrásból történt, ahogyan a bérfejlesztések is

- tette hozzá.

Csató Gábor az is kiemelte, hogy az mentőszolgálat eszközeit is jelentősen modernizálták. „Több mint 3 milliárd forintból újítottuk meg a nagy értékű eszközparkunkat, a lélegeztetőgépeken át a defibrillátorokon keresztül új eszközöket is tudunk vásárolni, amik eddig nem voltak a hadrendünkbe állítva. Jelenleg zajlik a kisebb értékű eszközöknek a pótlása, így azt lehet mondani, hogy nemcsak egy látványos, nagy volumenű megújulás történt, hanem a legapróbb vércukorszintmérőkön keresztül a mentődolgozók ruháin át egy

folyamatos beszerzés és fejlesztés volt, ami az elmúlt három évet jellemezte”

– fogalmazott.

Az OMSZ főigazgatója kitért a szervezet új alaklamzására is. „Az ÉletMentő applikációt abban az esetben tudjuk használni, ha magunknak, vagy egy bajbajutottnak akarunk segítséget hívni. Az alkalmazás a SzívCity félautomata defibrillátor adatbázisát tartalmazza, tehát azzal is kéz a kézben járnak. Abban más, ha segítséget akarunk kérni, akkor egy gomb megnyomásával egy adatcsomagot is elküldünk a mentésirányításhoz, így az élő hangkapcsolat mellett látják, hogy ki hívja őket és honnan, mi a TAJ-száma, milyen korábbi betegségeket osztott meg magáról” – sorolta Csató Gábor, hozzátéve, hogy jelenleg ez a legnépszerűbb ingyenes alkalmazás mindkét áruházban Magyarországon, és elképesztően jó értékeléseket kap. „Több mint 300 ezer telefonon van ott, és használják is az emberek, aminek örülünk, hiszen ezért csináltuk.”

Az OMSZ főigazgatója végezetül megjegyezte: az alkalmazás megmutatja, hogy az egészségügy egyre modernebb eszközökkel tud segíteni.