Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Nyitókép: Pixabay

Átfogó jelentés készült a magyar oktatásról

Emelkedett a felsőfokú végzettséget szerzők száma, de nőtt a korai iskolaelhagyók száma. Az EU is a tanárok nagyobb támogatását tartja szükségesnek. Meglepő adatok arról, mennyi 15 éves gyerek nem tud egyszerű olvasási, számolási feladatokat megoldani.

Uniós szinten 2009 és 2018 között 32,3 százalékról 40,7 százalékra emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya, Magyarországon pedig 24 százalékról 33,7 százalékra - egyebek mellett ez derült ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett, az oktatás és a képzés fejlődését elemző, 2019-es adatokat rögzítő Oktatási és Képzési Figyelőjéből.

Kiadványában a bizottság megállapította, hogy további előrelépés történt számos fontos uniós oktatási és képzési cél megvalósítása felé, ugyanakkor rámutatott arra is, hogy

a tanárokat jobban kell támogatni, a tanári hivatást pedig vonzóbbá kell tenni a pályaválasztók számára.

A beszámoló adatai azt mutatják, hogy az oktatásra fordított tagállami kiadások uniós szinten nagyjából változatlanok maradtak.

A tagállamok csaknem elérték a korai iskolaelhagyás csökkentésére vonatkozó célkitűzésüket -

a lemorzsolódók aránya 2009 és 2018 között 14,2 százalékról 10,6 százalékra mérséklődött, Magyarországon azonban 11,5 százalékról 12,5 százalékra emelkedett az arányuk.

A koragyermekkori nevelésben részt vevő gyermekek aránya a 2009-2017-es időszakban 90,8 százalékról 95,4 százalékra emelkedett, Magyarországon pedig eléri a 95,6 százalékot.

Európában folyamatosan növekszik az oktatásban való részvétel, ugyanakkor

uniós szinten minden ötödik, Magyarországon pedig minden negyedik 15 éves tanuló még mindig nem képes egyszerű olvasási, matematikai és természettudományi feladatok megoldására.

Az Oktatási és Képzési Figyelő Magyarországra vonatkozó országjelentése többek között megállapította, hogy a közelmúltban bevezetett intézkedéseknek köszönhetően a kisgyermekekkel foglalkozó pedagógusok a korábbinál magasabb végzettséggel rendelkeznek. Továbbá beszámolt arról, hogy Magyarországon új középtávú stratégiát fogadtak el a szakképzés és a felnőttoktatás korszerűsítésére, és hogy megerősítették a diákok teljesítménye közötti különbségek kiegyenlítésére irányuló intézkedéseket, miközben szigorodtak a felsőoktatásban való részvétel feltételei.

Navracsics Tibor az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa Brüsszelben csütörtökön, a második európai oktatásügyi csúcstalálkozó alkalmával tett nyilatkozata szerint egy ellenállóképes, összetartó és méltányos Európa kialakításához be kell ruházni az oktatásba, a tanároknak nyújtott támogatás ugyanis kulcsfontosságú az európai oktatási térség kiépítése szempontjából.

A magyar uniós biztos elmondta, az oktatásba való beruházás mindenekelőtt azt jelenti, hogy a tanároknak meg kell kapniuk azokat az eszközöket és mindazt az elismerést, amit megérdemelnek.

"Mivel egy oktatási reform sikere mindig a tanárokon múlik, az igényeik figyelembe vétele elengedhetetlen ahhoz, hogy a valódi európai oktatási térség 2025-ig kiépülhessen" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×