Nem csak az eperrel csalnak, hogy magyar

Csizmadia György gyümölcstermelő, a FruitVeB volt alelnöke számos termelővel tartja a kapcsolatot, és kapott mobiltelefonnal készített videókat arról, ahogy zajlik a gyümölcsök, zöldségek átmagyarítása.

"Helyi kis piacokon van olyan tapasztalat, hogy a kiskereskedő megveszi a nagybani piacon a például görög import epret, és nem írja rá, honnan van, pedig kötelező lenne. A fő probléma ezzel, hogy sokszor olyan áru jön be külföldről, ami valamiért ott nem kerülhetett polcokra. Nem lehet elképzelni, hogy Spanyolországban is ilyen olcsón tudjanak epret eladni, mint Magyarországon, magasabb munkabér mellett" - vélekedett az InfoRádiónak Csizmadia György azok után, hogy egy epertermelő a 24.hu portálnak a folyamat részleteiről nyilatkozott.

Úgy látja, az import nagyon sok esetben hordozza annak a kockázatát, hogy olyan növényvédőszerrel volt kezelve, ami a magyar ellenőrzéseken megbukna.

Arról, hogy más gyümölcsnél is előállhat-e a probléma, azt mondta:

"A görögdinnyével szokott lenni az a helyzet, hogy Görögországban már szezon vége van, nálunk éppen indul, és ilyenkor az olcsó áru a szabad áramlás miatt megjelenik Magyarországon."

A zöldségeknél is van egy "tipikus termék", a fehér paprika, ahol markánsan megjelenik egy bizonyos árkülönbség, igaz, a magyarországi termelők védjegyeztetik a termékeiket - mutatott rá Csizmadia György.

Élő adás

Szerinte nehézséget jelent a lebuktatásban, hogy ha ellenőrzés van egy piacon, annak a híre azonnal körbeér.

"Rajtaütésszerű,

kommandós jellegű ellenőrzésekkel lehetne visszaszorítani a csalást,

ám ennek a gyakorlata emberhiány miatt nem jellemző, nem lehetséges."

Ám a fogyasztó azért tehet azért, hogy ne verjék át: szagoljon bele a vásárló az eperbe, és hogyha annak frisseper-illata van, akkor az biztosan friss, magyar szedés. Másik lehetőség, hogy jól nézzünk a stand mögé, ha külföldi feliratú ládák, dobozkák vannak, lehet gyanakodni. Egy harmadik lehetőség, hogy ha nem jó a gyümölcs íze, más termelőhöz kell menni vagy panaszt tenni.

Csizmadia György szerint a magyar fogyasztó ma inkább olyan, hogy kevesebbet vásárol gyömülcsből, de az legyen jóízű, de vannak olyanok is, akik kevesebbet fizetnek, de nekik is jár, hogy tudják, mit vesznek.