eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a 180 perc című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2018. január 19-én.
Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor: lesz nyugdíjprémium

A gazdasági adatokból egyértelmű, hogy idén is kapnak nyugdíjprémiumot a nyugdíjasok - emelte ki Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak nyilatkozva. A kormányfő szerint a bevándorlással kapcsolatos csata még nem dőlt el.

Idén is lesz nyugdíjprémium - erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában.

A kormányfő elmondta, csütörtök délután Varga Mihály pénzügyminiszter azt a tájékoztatást adta neki, hogy a gazdasági adatokból teljesen egyértelmű: az év végén, novemberben, lesz nyugdíjprémium, a gazdasági növekedés ugyanis elérte azt a szintet, amely alapján ez megilleti a nyugdíjasokat. Ez 10-12 ezer forintos egyszeri kiegészítést jelent.

Demográfia

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a következő négy év legfontosabb kérdésének a demográfiát tartja, és megerősítette, hogy ebben a témában indul majd a következő konzultáció,

ennek kérdéseit pénteken véglegesíti.

„Nekünk nem számok, hanem magyar emberek kellenek, ehhez gyerekek és család kell – jelentette ki a kormányfő. Hangsúlyozta: olyan országot szeretne, ahol a fiatalok nem változtatják meg gyerekvállalásai terveiket anyagi okok miatt.

Migráció

A műsorban Orbán Viktor azt mondta, a bevándorláspárti és a bevándorlásellenes európai képviselők csatája még nem dőlt el, a mérkőzést meg kell vívni, és májusban az európai parlamenti (EP) választáson meg kell változtatni az európai politikát

Kifejtette: ma az EP-ben és az Európai Bizottságban is elsöprő többségben vannak a bevándorlást támogatók, akik "egyben egy komoly demokráciaproblémát is jelentenek", hiszen olyasmit képviselnek, amit egyébként az európai emberek nem akarnak.

Az európai emberek azt várják a vezetőiktől, hogy öntsenek tiszta vizet a pohárba, és mondják ki: helyesnek vagy rossz dolognak tartják a migrációt - jelentette ki Orbán Viktor. Szerinte a döntő mondat az, hogy a migráció rossz dolog, az valójában lakosságcserét jelent.

"Egyre kevesebb európai ember születik, és egyre több idegent hoznak ide. Ez meg fogja változtatni a kultúránkat, és egy-két év elteltével nem ismerünk rá a saját falunkra, a saját városunkra, a saját országunkra és a saját kontinensünkre" - mondta.

Hozzátette: aki nem mondja ki, hogy a migráció rossz dolog, "ezért mi az emberek oldalán állunk", az hiába akarja korlátozni a migrációt, nem tudja megnyerni az emberek bizalmát.

Vannak olyan európai országok - folytatta a miniszterelnök -, ahol a politikusok nem merik képviselni az emberek véleményét, ám "ránk ez nem jellemző", és "ha bennünket megtámadnak, akkor abban mindenki biztos lehet, hogy megfelelő súllyal fogunk válaszolni".

Orbán Viktor kitért az ENSZ-közgyűlés New Yorkban zajló ülésszakán és annak kísérőrendezvényein elhangzottakra is, különösen két beszédre, Dimitrisz Avramopulosz európai bizottsági migrációs biztos és Donald Trump amerikai elnök felszólalására.

Előbbiről azt mondta, "a görög ember" mégiscsak "a mi alkalmazottunk, mi fizetjük, tehát neki az volna a dolga mint az Európai Bizottság tagjának, hogy bennünket képviseljen". Ha pedig nem tud minden európai uniós tagállamot képviselni, tartózkodnia kellene attól, hogy az EU nevében nyilvánítson véleményt, mert ez egy súlyos demokráciaproblémát vet fel - fejtette ki.

A görög biztos azonban New Yorkban úgy nyilatkozott - idézte -, a migráció jó dolog, folytatni kell, betelepítési programot kell végrehajtani.

A miniszterelnök kijelentette: erre senkitől nem kapott felhatalmazást a migrációügyi biztos. Orbán Viktor megismételte: ezt egy demokráciaproblémának tartja, hogy az uniós tagállamok egy részének álláspontjával szögesen ellentétes véleményt képvisel a görög biztos.

"Nem véletlen, hogy sokan vagyunk itt, ezen a kontinensen, akik várják az EP-választást jövő májusban, hogy az ilyen embereknek végre útilaput köthessünk a talpára" - mondta.

Kérdésre jelezte, reményei szerint Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szintén távozik májusban.

Megjegyezte azt is, hogy migrációügyben Magyarországnak nem kedvező terep az ENSZ, mert a világban a migránsokat kibocsátó országok vannak többségben, a világszervezetben pedig leképződik ez az arány, és "mi, akik ilyen európai bennszülöttek vagyunk, értelemszerűen kisebbségben vagyunk". Így

az ENSZ-ben nem könnyű egyenes derékkal képviselni a magyar álláspontot, de szerencsére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek ez nem okoz problémát

- tette hozzá a kormányfő.

Donald Trump beszédét Orbán Viktor úgy kommentálta: az amerikai elnök "már egy jelenségként, egy ikonként" képvisel egy álláspontot. Korábban az látszódott - fejtette ki -, hogy az Egyesült Államok úgy tekint magára, mint a helyes élet bölcsek kövének birtokosára, és ezt rá akarja erőltetni a világra, benne Magyarországra is. Ezzel kapcsolatban úgy emlékezett vissza: Hillary Clinton korábbi amerikai külügyminiszterrel "annyit szenvedtem, hogy azt el sem tudom önnek mondani".

Donald Trumpot hallgatva azonban az tűnik ki - folytatta -, hogy az amerikaiak ezt úgy élték meg, hogy ők vállaltak egy világjobbító szerepet, ami valójában ellentétes volt a saját nemzeti érdekeikkel.

A miniszterelnök szerint ennek kijelentése után az Egyesült Államokra nem úgy kell tekinteni, mint korábban, vagyis nem védekezni kell vele és az illetéktelen kulturális befolyásolási kísérleteivel szemben, hanem "megpróbálhatunk érdekalapon partneri viszonyt kialakítani".

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Indiában pénteken kezdődött meg a világ legnagyobb általános választása, amelyen közel 1 milliárd választásra jogosult adhatja le a szavazatát. A rendkívüli méretek miatt ezt a szokásosnál sokkal hosszabb időkeretben bonyolítják le, összesen hat héten keresztül zajlik a voksolás, eredményekre csak júniusban lehet majd számítani. A döntés nem könnyű, ugyanis számos olyan tényező van, amely befolyásolhatja a választók döntését. Elemzésünkben összeszedjük, hogy mi motiválhatja most az indiai szavazókat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×