„Az európai cégeknek aközött kell választaniuk, hogy az európai vagy az amerikai jogszabályoknak nem tesznek eleget” – értékelte a helyzetet a szakértő. Az Egyesült Államok másodlagos szankciói ugyanis az iránnal kereskedő cégeket célozzák, az EU blokkoló határozata pedig az előbbinek engedelmeskedőket bünteti.

Szalai Máté hozzátette:

egyes jogászok szerint az európai jogszabály puhább és könnyebben kijátszható,

így az Amerikában jelentős érdekeltséggel rendelkező vállalatok valószínűleg inkább a tengeren túli szabályokhoz tartják magukat, hiszen azzal járnak jobban. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója azt is kiemelte: sok múlik azon, hogy az uniós jogszabályt hogyan hajtják végre az egyes tagállamok. Ráadásul, míg az Egyesült Államok szigorában nem várható enyhülés, addig az Európai Unió még változtathat a jogszabályon – vélekedett a szakértő.

A kutató szerint az, hogy az európai cégek nem kereskednének Iránnal – bár komoly veszteség lenne az ország gazdaságának –, nem hatna olyan elementáris erővel, mint Amerika reméli.

Az Európai Unió az utóbbi években – Kína és az Egyesült Arab Emírség után – mindössze harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Iránnak, a 2010-es években kiépített szankciórendszer előtt első helyen állt.

Az Irán számára kiemelt fontosságú kőolajkereskedelemben pedig Kína, India és Törökország a legfőbb partnerek, így az a kérdés, hogy ez a három állam hogyan fog reagálni a jövőben – hangsúlyozta a szakértő.