Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Nyitókép: Pexels

Kevés a munkaerő, mégse rohadnak a dinnyék a földeken

Elfogadhatónak tartja az eddigi tapasztalatok alapján a dinnyeszezont a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének társelnöke. Göcző Mátyás az InfoRádióban arról beszélt: eddig nem volt igazi hőség, ami megdobja a fogyasztást. Az áruházak viszont idén nem kezdtek ésszerűtlen akciókba, ami kedvezett a termelőknek. A társelnök kiemelte: egyelőre nem okozott kifejezetten nagy gondot a munkaerőhiány.

A görögdinnye helyzetét segítette, hogy az idén egyéb gyümölcsök - például sárgabarack - nem voltak olyan nagy mennyiségben a piacon, ennek a hatásai megmutatkoznak abban, hogy a termelők elégedettek a belföldi értékesítéssel és a belföldi árakkal - fogalmazott Gözcő Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének társelnöke.

Hozzátette azt is, hogy a dinnyefogyasztásra erőteljesen hatással van az időjárás, mivel a nagy melegben, akárcsak a sör és a fagyi, a dinnye is kelendőbb.

Az idei dinnyeszezon minősége

A belföldi eladás és időjárás szempontjából is elfogadhatónak mondható az idei év,

az üzletláncok nem kezdtek észszerűtlen időkben akciókba, ami kedvezett a dinnyetermesztőknek

- vélekedett Göcző Mátyás.

"A földeken nem volt egy extra csúcs termés, csak egy jó közepesnek mondható termésátlag. Volt olyan időjárási periódus is, amikor betegségek miatt ki kellett dobni a görögdinnyék egy részét, ezek mind veszteségek, kiesések. Ez akár az 5-10 százalékot is elérte" - magyarázta a társelnök.

Munkaerőhiány és a fizetések

A munkaerő hiánya országos probléma, ami begyűrűzik a görögdinnye világába is, de azért nem olyan vészes a helyzet, nem rohad a földön a termés, mint ahogy azt néhányan belengették - jegyezte meg Göcző Mátyás.

Mint mondta, a gazdák mindent megtettek azért, hogy akár késéssel, de be tudják takarítani a termésüket.

Azért mert nem volt munkaerő, a görögdinnye nem rohadt a földeken.

"Az órabérek 800-1000 forint között mozognak. A kevés munkaerő évről évre még nagyobb munkaerőhiányt generál. A nyugati országrészekés Szlovákia is elvonzza ezt a munkaerőt, amellyel mi is próbáljuk megoldani a gondjainkat. Gondolok itt a romániai munkaerőre. Egyre inkább jellemző az, hogy túlmennek rajtunk, és ha ezek a vidékek többet tudnak fizetni, mint mi, akkor

nekünk is meg kell majd emelni az órabéreket, ez pedig már nagyon súlyos költségeket fog róni a gazdákra"

- vélekedett az egyesület társelnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×