A Magyar Idők cikke szerint kevesebb lakáskiürítés várható idén. Végrehajtók a lapnak azt mondták: az elmúlt időszakban negyedévente pár száz, egy-két ezer lakáskiürítésről lehetett beszélni, ráadásul a friss adatokból az következik, hogy az idei évben kevesebb kilakoltatásra számítanak, mert az adósok egyre többször kérnek részletfizetést, és a bankok egyre gyakrabban lemondanak nagyobb összegekről.

Az egy hónap múlva kezdődő, oroszországi labdarúgó-világbajnokság egyik legnagyobb kérdése, hogy a szervezőbizottság tudja-e garantálni, hogy a helyi futballhuligánok nem provokálnak rendbontást – írja a Népszava. A békés szurkolókra a legnagyobb veszélyt azok a bajkeverők jelenthetik, akik az angolokkal együtt a 2016-os Európa-bajnokságon szinte háborús helyzetet teremtettek Marseille-ben, az angol–orosz mérkőzése előtt és után. Vlagyimir Putyin orosz elnök határozottan arra utasította az orosz hatóságokat, hogy minden olyan eseményt előzzenek meg, amely az emberekre veszélyt jelenthet.

Néhány éve még sok diáknak nem tudtak munkát adni az iskolaszövetkezetek, ma már jó eredmény, ha a vállalati partnerek 80 százalékát ki tudják szolgálni - írja a Világgazdaság. Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója elmondta, tavaly 14 ezer diáknak adtak munkát nyáron, egész évben pedig nagyjából 18 ezernek. Idén ugyanekkora létszámra számítanak.

A Magyar Időkben arról lehet olvasni, hogy az utóbbi időben több cég is elvitte egyes termelési egységeit Magyarországról, emellett már a tervezett bővítések egy része is elmaradt a munkaerőhiány miatt, ugyanakkor a jelenség egyelőre nem mondható általánosnak. A lap szerint elsősorban az alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő termelési egységeket érinti már olyan súlyosan a bevonható dolgozók hiánya, hogy a vállalatok közül néhányan inkább Ukrajnába, Szerbiába vagy akár a Távol-Keletre szervezik ki ezeket a gyártási fázisokat. Eddig két-háromezer dolgozó vesztette el emiatt az állását.

A Világgazdaság arról közöl cikket, hogy a tavalyinál nagyobb területen akarnak új borszőlőt telepíteni a magyar szőlészek, de a beérkezett igények így sem érik el az Európai Unió által engedélyezett maximális területet. A szakemberek több mint 500 hektár új borszőlő-ültetvény telepítésére pályáztak, ez jelentős növekedés a 2016-os 50 és a tavalyi 350 hektár után.

A Portfolio a negyedik Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról készített összeállítást. A portál arra számít, hogy a kabinet a reformok mellett kereslet- és növekedés ösztönző, továbbá versenyképességet javító politikát folytat, ami szakértők szerint képes lehet támogatni a potenciális növekedést is. Ezt alátámaszthatja, hogy a miniszterelnök a jelenlegi 2-2,5 százalékos gazdasági növekedés után a jövőben 4 százalékos eredményt vár, a miniszterelnökséget vezető miniszter pedig fiskális gazdságélénkítésről beszélt az elmúlt napokban.