Sajtóértekezletén a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a Velencei Bizottság hétfőn közzétett állásfoglalása "teljesen egyértelmű", az abban megfogalmazott mondatokat nem lehet kétféleképpen értelmezni.

Rámutatott, a dokumentumból kiderült, hogy a "megfelelő megoldás" az Európa Tanács alkotmányjogi szakemberekből álló testülete szerint is a jogszabály kifogásolt 7. cikkelyének módosítása lenne.

Megismételte, hogy a kormánynak ebben az ügyben három elvárása van az ukrán hatóságokkal szemben:

• hogy ne korlátozzák a már megszerzett jogokat,
• egyeztessenek az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel, és
• hajtsák végre teljes egészében a Velencei Bizottság ajánlásait.

Magyarország nem tudja támogatni az ukrán törekvéseket a nemzetközi politikában, amíg nincs változás - mondta Szijjártó, hozzátéve, reméli, hogy erre mielőbb sor kerül.

A Velencei Bizottság hétfőn tette közzé állásfoglalását az ukrán oktatási törvényről, és eszerint bár alapvetően legitimek Ukrajna törekvései, azonban indokoltak a kisebbségek nyelvhasználatának korlátozásával kapcsolatos erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok. Mint írták, a 7. cikk jelentősen különbözik a tervezettől, melyről a kisebbségek képviselőivel konzultációt folytattak, kétértelműségeket tartalmaz, továbbá nem tartalmazza a szükséges útmutatásokat az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségeinek megvalósításához.

Azon rendelkezés, amely engedélyezi, hogy egyes tárgyakat az EU hivatalos nyelvein - így magyar, román, lengyel és bolgár nyelven - oktassanak, szemmel láthatóan hátrányosan különbözteti meg a legszélesebb körben használt nem államnyelven, oroszul beszélőket - hangsúlyozta a testület.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A jogszabály 7. cikkelye szerint a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyeznék, s csak az önkormányzati fenntartású iskolák külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnának majd. Ez a bírálók szerint sérti Ukrajna alkotmányát, illetve nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit.

Továbbra is nagy az instabilitás

A Közel-Kelet és Afrika biztonsága rendkívül szorosan összefügg Európa biztonságával; a térségben továbbra is nagy az instabilitás, és ez újabb migrációs hullámmal fenyegethet a jövőben - emelte ki Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harc jól halad, a terrorizmus azonban más formákban újraszerveződik és új területeket próbál meghódítani.

A helyzet megerősíti eddigi politikánk helyességét, el kell kerülni továbbra is mindenféle biztatást a migrációra, ugyanis az veszélyt jelent Európára, illetve a származási és a tranzitországokra egyaránt - mondta Szijjártó Péter.

Kiemelte: a segítséget oda kell vinni, ahol a baj van, a gazdaságfejlesztési programok indításához ezért Magyarország megad minden támogatást. Emellett az EU-nak valódi segítséget kell nyújtania a határvédelem terén, továbbá támogatni kell a keresztény közösségeket, és erősíteni kell a békefenntartói tevékenységet a régióban.

Utóbbi kapcsán a tárcavezető rámutatott, Magyarország a méretéhez képest jelentős erőkkel vesz részt a békefenntartó missziókban, a kormány pedig mérlegeli, hogy miként tudja jövőre bővíteni a szerepvállalását a mali misszióban. Hozzátette azt is, jelenleg 976 afrikai hallgató tanul az országban ösztöndíjprogramok keretében.

Az uniós külügyminiszterek délelőtt közel két és fél órán keresztül tárgyaltak Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel.

Szijjártó elmondta, hogy a találkozón egyik fél álláspontja sem okozott nagy meglepetést, és noha voltak kemény kérdések, az ülés jó hangulatban, ellenségeskedés nélkül zajlott.

Aláhúzta: a kormány szerint mielőbb sort kellene keríteni az EU-Izrael társulási tanács ülésére, mivel ezt meglehetősen régen hívták össze utoljára. Mint mondta, nem szabad, hogy bizonyos politikai nézetkülönbségek túszul ejtsék a gazdasági együttműködés fejlesztését, Izrael ugyanis élen jár a digitalizációban, az innovációban, Európának pedig egyértelmű érdeke a kooperáció elmélyítése. Emellett a terrorizmus elleni együttműködés bővítése is kulcsfontosságú mindkét fél számára - vélekedett.