eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Galló Istvánné: Az állam a saját alkalmazottaival nem bánhat így

Galló Istvánné: Az állam a saját alkalmazottaival nem bánhat így

Már a fővárosi iskolákban is egyre gyakoribb probléma a munkaerőhiány - hívta fel a figyelmet Galló Istvánné az InfoRádió Aréna című műsorában. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy véli, a költségvetési tartalékból kell rendezni a pedagógusok bérét a szeptemberi differenciált emelés után.

A mostani tanév elején minden korábbinál nagyobb gondot okoz a pedagógusok hiánya - mondta Galló Istvánné.

„Elképesztő híreket, jelzéseket kapunk a különböző szervezeteinktől, hogyan indult ez a tanév. Ezért kicsit cáfolnom kell Palkovics László azon bejelentését, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy zavartalanul elinduljon a 2017/2018-as tanév,

ha ugyanis nincs pedagógus, nem adott minden feltétel.

Ezek nem elszórt példák, hanem gyakori probléma. Meg kell nézni, hogy az interneten hány álláshirdetés van, még szeptember 4-én is keresnek gyorsan pedagógusokat.”

A szakszervezeti vezető szerint a munkaerőhiány fő oka, hogy a nyugdíjba vonuló pedagógusokat nem motiválják a maradásra.

„Betartatják azt a törvényt, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjba kell menni, illetve kérvényezheti, hogy tovább taníthasson, de akkor nem folyósítják a nyugdíját. Ezt az engedélyt általában megadja a fenntartó, de az azért

faramuci helyzet, hogy hiány van pedagógusból, de a tanároknak kell könyörögni,

kérvényezni, hogy segíthessenek és különben az iskolában nem lesz matek- vagy kémiatanár.”

Galló Istvánné hangsúlyozta, hogy a tanárhiány már nem csak a kisebb településeken jelent problémát.

„Most már a fővárost is elérte. Tudok olyan szakközépiskolát, ahol szeptember 1-jén tíz pedagógus hiányzott. Rémisztő példákat lehetne hozni; a tanévnyitón nem tudták bemutatni az elsős tanítónénit.”

A PSZ elnöke megjegyezte, hogy a mostani munkaerőhiány alapján az életpályamodell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert nem tolonganak a fiatalok a szakmába.

Galló Istvánné emlékeztetett, hogy a béremelésről 2013-ban egyeztek meg, de a kormány már 2014-ben sem tartotta be azt a korábbi ígéretét, hogy a pedagógusok bérét a minimálbérhez igazítja.

„2014 óta az úgynevezett vetítési alap nem változik. Maradt a 101.500 forint, amiből kiszámítják a pedagógusbéreket. Ennek az a következménye, hogy egy pályakezdő, főiskolai végzettségű pedagógus 2018. január 1-jén körülbelül 177 ezer forintot fog keresni. Most már tudjuk, hogy 2018. január 1-jétől a garantált bérminimum Magyarország 180.500 forint, magyarul egy szakmunkás többet fog keresni, mint egy főiskolát végzett pedagógus. Nem a szakmunkásokét sokallom, tisztelet az övék, hanem azt szeretném mondani, hogy

itt tart a folyamatosan hangoztatott és kommunikált pedagógusbér-emelés.

Ha a minimálbérhez igazítanák a pedagógusok bérét, akkor ugyanez a pályakezdő kolléga a 177 ezer helyett 240 ezer forintot kellene hogy kapjon. Ha a pedagógus bértáblán továbbmegyünk, lesz olyan, akinek százezerrel lenne kevesebb a pénze.”

A PSZ vezetője szerint a most szeptemberi differenciált béremelés egyáltalán nem sikerült jól.

„Nem ez volt a sztrájkbizottság követelése. Ezért azt kértük Palkovics László államtitkártól, hogy 2017. szeptember 1-jétől a béremelés utolsó részletét ne differenciálják, és kezdeményeztük, hogy a pedagógus bértábla vetítési alapját emeljék föl legalább 30 százalékkal.”

Galló Istvánné sürgette a helyzet megoldását.

„A költségvetésnek van tartalékalapja, annak terhére rendezni kell a pedagógusbéreket és az oktató-nevelő munkát segítőkét is. Ők közalkalmazottak, elfogadhatatlan, hogy a közalkalmazotti bértábla 2008 óta nem emelkedett.

Az állam a saját alkalmazottaival nem bánhat így.”

Galló Istvánné arról is beszélt az Arénában, hogy a szakszervezeteknek meg kell újulni, szükség lenne az egymás iránti nagyobb szolidaritásra, ugyanakkor azt is megemlítette, hogy a pedagógus érdekképviseletek az átlagosnál még mindig több eredményt tudtak felmutatni az elmúlt években.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×