Infostart.hu
eur:
373.18
usd:
339.98
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Galló Istvánné: Az állam a saját alkalmazottaival nem bánhat így

Galló Istvánné: Az állam a saját alkalmazottaival nem bánhat így

Már a fővárosi iskolákban is egyre gyakoribb probléma a munkaerőhiány - hívta fel a figyelmet Galló Istvánné az InfoRádió Aréna című műsorában. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy véli, a költségvetési tartalékból kell rendezni a pedagógusok bérét a szeptemberi differenciált emelés után.

A mostani tanév elején minden korábbinál nagyobb gondot okoz a pedagógusok hiánya - mondta Galló Istvánné.

„Elképesztő híreket, jelzéseket kapunk a különböző szervezeteinktől, hogyan indult ez a tanév. Ezért kicsit cáfolnom kell Palkovics László azon bejelentését, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy zavartalanul elinduljon a 2017/2018-as tanév,

ha ugyanis nincs pedagógus, nem adott minden feltétel.

Ezek nem elszórt példák, hanem gyakori probléma. Meg kell nézni, hogy az interneten hány álláshirdetés van, még szeptember 4-én is keresnek gyorsan pedagógusokat.”

A szakszervezeti vezető szerint a munkaerőhiány fő oka, hogy a nyugdíjba vonuló pedagógusokat nem motiválják a maradásra.

„Betartatják azt a törvényt, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjba kell menni, illetve kérvényezheti, hogy tovább taníthasson, de akkor nem folyósítják a nyugdíját. Ezt az engedélyt általában megadja a fenntartó, de az azért

faramuci helyzet, hogy hiány van pedagógusból, de a tanároknak kell könyörögni,

kérvényezni, hogy segíthessenek és különben az iskolában nem lesz matek- vagy kémiatanár.”

Galló Istvánné hangsúlyozta, hogy a tanárhiány már nem csak a kisebb településeken jelent problémát.

„Most már a fővárost is elérte. Tudok olyan szakközépiskolát, ahol szeptember 1-jén tíz pedagógus hiányzott. Rémisztő példákat lehetne hozni; a tanévnyitón nem tudták bemutatni az elsős tanítónénit.”

A PSZ elnöke megjegyezte, hogy a mostani munkaerőhiány alapján az életpályamodell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert nem tolonganak a fiatalok a szakmába.

Galló Istvánné emlékeztetett, hogy a béremelésről 2013-ban egyeztek meg, de a kormány már 2014-ben sem tartotta be azt a korábbi ígéretét, hogy a pedagógusok bérét a minimálbérhez igazítja.

„2014 óta az úgynevezett vetítési alap nem változik. Maradt a 101.500 forint, amiből kiszámítják a pedagógusbéreket. Ennek az a következménye, hogy egy pályakezdő, főiskolai végzettségű pedagógus 2018. január 1-jén körülbelül 177 ezer forintot fog keresni. Most már tudjuk, hogy 2018. január 1-jétől a garantált bérminimum Magyarország 180.500 forint, magyarul egy szakmunkás többet fog keresni, mint egy főiskolát végzett pedagógus. Nem a szakmunkásokét sokallom, tisztelet az övék, hanem azt szeretném mondani, hogy

itt tart a folyamatosan hangoztatott és kommunikált pedagógusbér-emelés.

Ha a minimálbérhez igazítanák a pedagógusok bérét, akkor ugyanez a pályakezdő kolléga a 177 ezer helyett 240 ezer forintot kellene hogy kapjon. Ha a pedagógus bértáblán továbbmegyünk, lesz olyan, akinek százezerrel lenne kevesebb a pénze.”

A PSZ vezetője szerint a most szeptemberi differenciált béremelés egyáltalán nem sikerült jól.

„Nem ez volt a sztrájkbizottság követelése. Ezért azt kértük Palkovics László államtitkártól, hogy 2017. szeptember 1-jétől a béremelés utolsó részletét ne differenciálják, és kezdeményeztük, hogy a pedagógus bértábla vetítési alapját emeljék föl legalább 30 százalékkal.”

Galló Istvánné sürgette a helyzet megoldását.

„A költségvetésnek van tartalékalapja, annak terhére rendezni kell a pedagógusbéreket és az oktató-nevelő munkát segítőkét is. Ők közalkalmazottak, elfogadhatatlan, hogy a közalkalmazotti bértábla 2008 óta nem emelkedett.

Az állam a saját alkalmazottaival nem bánhat így.”

Galló Istvánné arról is beszélt az Arénában, hogy a szakszervezeteknek meg kell újulni, szükség lenne az egymás iránti nagyobb szolidaritásra, ugyanakkor azt is megemlítette, hogy a pedagógus érdekképviseletek az átlagosnál még mindig több eredményt tudtak felmutatni az elmúlt években.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×